MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Húgycső-sérülések
A húgycső sérüléseit gyakran medencetörés, illetve férfiak esetében lovagló (a lábak
közötti) sérülés okozza. A húgycső véletlenül is megsérülhet a közvetlenül rajta
végrehajtott műtét, vagy olyan eljárások miatt, amikor különböző eszközöket juttatnak
bele, pl. húgyhólyag-katéterezés vagy cisztoszkópia (a húgycsövön keresztül hajlékony
optikai eszközt juttatva a húgyhólyagba) során. A sérülést ritkán az okozza, hogy a
beteg maga dug valamilyen tárgyat a húgycsőbe.
Egyes sérülések csak zúzódásokat okoznak, de a sérülés miatt elszakadhat a
nyálkahártyaborítás, így vizelet szivároghat be a pénisz, a herezacskó, a hasfal és a
gát (a végbélnyílás és a vulva illetve herezacskó közötti terület) szöveteibe.
Panaszok, tünetek és kórisme
A húgycső-sérülés leggyakoribb tünete férfiakban a pénisz hegyénél, nőkben a húgycső
nyílásánál, illetve a vizeletben megjelenő vér, és a vizelési képtelenség. További
tünetek jelentkezhetnek, ha szövődmények lépnek fel. Ha vizelet szivárog a környező
szövetekbe, fertőzés alakulhat ki, lázat és egyéb tüneteket okozva. Idővel a sérülés a
húgycső szűkületéhez (összehúzódásához) vezethet a sérülés helyének környékén.
Amennyiben a sérülés műtét során következik be, vizelettartási nehézség
(inkontinencia) is kialakulhat. Férfiakban elmaradhat az erekció (erekciós zavarok),
mert sérülésnek a pénisz idegei vagy vérellátása.
Ha a sérülést nem kezelik, szövődmények, pl. húgycsőszűkület, inkontinencia és
erekciós zavarok alakulhatnak ki.
A diagnózis általában retrográd urográfiával erősíthető meg, amelynek során
röntgenfelvételt készítenek, miután kontrasztanyagot fecskendeztek közvetlenül a
húgycsőbe.
Kezelés
A vizeletszivárgást nem okozó húgycső-zúzódások esetében az orvos katétert helyezhet
a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba. Ezt több napon át benn hagyva a vizelet azon
távozhat, amíg a húgycső meggyógyul. Repedés esetén a vizeletet el kell terelni a
húgycsőből, az alhason vágott nyílás és a húgyhólyag közé helyezett katéterrel. Műtéti
helyreállításra általában nem kerül sor, amíg a többi sérülés meg nem gyógyult,
illetve legalább 8-12 hétig (amíg a gyulladás el nem múlik).
A kezeléssel megelőzhető a szövődmények kialakulása; ha ez nem sikerül, azokat
kezelni kell.
