Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Miből áll a gyógyszerkeret?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Húgyhólyaggyulladás

A cisztitisz a húgyhólyag gyulladása.

A betegség nőkben gyakori, különösen a fogamzóképes években. Ennek több oka van - a húgycső rövid és közel van a hüvelyhez és a végbélnyíláshoz, ahol gyakran vannak jelen baktériumok. A szexuális kapcsolat is szerepet játszik, mivel a közösülés sérüléseket okozhat a húgycsőben, valamint a baktériumok felhúzódhatnak a húgyhólyagba. A terhes nők különösen veszélyeztetettek, mert már a terhesség maga is akadályozhatja a húgyhólyag kiürítését.

A pesszárium használata növeli a betegség kockázatát, feltehetőleg azért, mert az azon használt spermicidek elnyomják a normális baktériumflórát, így a húgyhólyaggyulladást okozó baktériumok bejuthatnak a hüvelybe. Ritkán a betegség vissza-visszatér, mert rendellenes összeköttetés alakult ki a húgyhólyag és a vagina között (vezikovaginális sipoly).

A betegség férfiaknál ritkábban fordul elő. Náluk általában a húgycső gyulladásával kezdődik, ami később a prosztatára, majd a húgyhólyagra terjed át. Az ismétlődő húgyhólyaggyulladásért leggyakrabban a prosztata tartós bakteriális fertőzése felelős. Antibiotikumokkal a húgyhólyagban található baktériumok gyorsan elpusztíthatók, a legtöbb szer azonban nem képes annyira behatolni a prosztatába, hogy meggyógyítsa az ott fennálló fertőzést. Következésképpen a gyógyszeres terápia végeztével a prosztatában található baktériumok gyakran újra megfertőzik a húgyhólyagot. Katéter vagy más, műtét folyamán használt eszköz szintén megbetegedést okozhat, ha baktériumokat juttat a húgyhólyagba.

Amennyiben a vizelet áramlása vesekő vagy megnagyobbodott prosztata miatt részben elzáródik, a fertőzött vizelet nem tud távozni, az abban levő baktériumok elszaporodnak, így nagyobb esély van fertőzés kialakulására az elzáródás feletti területen.

Férfiakban és nőkben is kialakulhat rendellenes összeköttetés a húgyhólyag és a belek között (vezikoenterális sipoly), így levegő és olykor gázt termelő baktériumok juthatnak a húgyhólyagba, ahol szaporodni kezdenek. A vizeletben légbuborékok jelenhetnek meg (pneumaturia). Szerkezeti rendellenesség (pl. méh- vagy hólyagsüllyedés) miatt a húgyhólyag elégtelenül ürülhet, és ez a beteget hajlamossá teszi a húgyhólyaggyulladásra.

Egyes esetekben a húgyhólyagfertőzés nélkül is gyulladásba jön (intersticiális cisztitisz).


Kapcsolódó téma:   Intersticiális cisztitisz: a nem fertőzés okozta húgyhólyaggyulladás »
  A húgyhólyagfertőzések megelőzése nőkben »

Panaszok, tünetek

A betegség általában gyakori, sürgető vizelési ingert okoz, a vizelés égő, fájdalmas érzést kelt. A sürgető vizelési inger miatt akaratlan vizelés (inkontinencia) is, főleg idős betegekben. Láz ritkán jelentkezik. A fájdalom többnyire a szeméremcsont felett és néha a deréktájon érezhető. További tünet a gyakori éjjeli vizelés (nokturia). A vizelet gyakran (a betegek kb. 30%-ában) zavaros, és vér látható benne. A tünetek kezelés nélkül is elmúlhatnak.

Egyes esetekben a betegség - főleg idősekben - nem okoz tüneteket, és más okból végzett vizsgálatok derítenek fényt a jelenlétére. Az olyan betegekben, akik húgyhólyagja idegsérülés miatt nem működik megfelelően (neurogén hólyag Lásd még ) vagy tartós katéterrel rendelkeznek, a betegség esetleg nem okoz tüneteket, amíg vesefertőzés vagy megmagyarázhatatlan láz nem alakul ki.


Kórisme

A betegség tipikus tünetei alapján azonosítható. A középsugárból vesznek vizeletmintát, Lásd még így az nem szennyeződik a hüvelyből vagy a pénisz végéről származó baktériumokkal. Néha tesztcsíkot helyeznek a mintába, ezzel gyorsan és egyszerűen kimutatható két, a vizeletben normálisan nem található anyag. A vizsgálat kimutatja a baktériumok által termelt nitriteket, valamint a leukocita észterázt (egyes fehérvérsejtekben található enzimet) is, ami arra utal, hogy a szervezet megpróbálja eltávolítani a vizeletből a baktériumokat.

A vizeletmintát mikroszkóp alatt vizsgálják meg, hogy tartalmaz-e vörös- vagy fehérvérsejteket, illetve egyéb anyagokat. A baktériumokat megszámolják, majd tenyésztéssel meghatározzák a baktérium fajtáját. Ha a betegben fertőzés áll fent, valamelyik baktérium általában nagy számban van jelen.

Férfiakban a középsugárból származó vizeletminta általában elég a diagnózis felállításához, nőkben azonban az gyakran szennyeződik a hüvelyben vagy a szeméremtesten található baktériumokkal. Ha a vizelet csak kevés baktériumot, vagy egyszerre sokfélét tartalmaz, valószínűleg szennyeződött a mintavétel során. A szennyeződés elkerülésére az orvosnak a vizeletet néha hólyagkatéterrel kell nyernie.

Fontos, hogy az orvos megtalálja a húgyúti fertőzés okát a különböző betegcsoportokban. Az okot meg kell találni 5 évnél fiatalabb gyermekekben, bármilyen korú férfiban és az olyan nőkben, akikben a fertőzés gyakran ismétlődik (évente 3-nál többször), főleg ha azt elzáródás, felső húgyúti fertőzés vagy Proteus baktériumfertőzés tünetei kísérik. Ezekben a betegekben nagyobb esély van olyan kiváltó okra (pl. nagy vesekőre), ami a fertőzést kezelő gyógyszerek mellett más különleges kezelést igényel. Olyan röntgenvizsgálat végezhető, amihez röntgenfelvételen látható, és a veséken át a vizeletbe kerülő kontrasztanyagot fecskendeznek egy vénába. A felvételeken a vesék, a húgyvezetékek és a húgyhólyag láthatók. Ürítéses cisztouretrográfiában kontrasztanyagot fecskendeznek a húgyhólyagba, majd felvételeket készítenek annak ürüléséről. Ez jó módszer - főképpen gyermekekben - a húgyhólyagból a húgyvezetékekbe visszaáramló vizelet (reflux) kimutatására, ezenkívül kimutathatja a húgycső szűkületét is. A retrográd uretrográfia során a kontrasztanyagot a húgycsőbe juttatják, ezzel a húgycső szűkülete, kidomborodása és rendellenes összeköttetése (sipolya) mindkét nem esetében kimutatható. A húgyhólyagot közvetlenül, vékony optikai eszközzel vizsgálva (cisztoszkópia) a probléma esetleg azokban az esetekben is kimutatható, amikor a betegség a kezelésre nem reagál.


Kezelés

Akikben gyakran alakul ki húgyhólyagfertőzés, folyamatosan kis dózisú antibiotikumokat szedhetnek. Ez bevehető naponta, hetente háromszor, illetve szexuális együttlét után.

Sok folyadék fogyasztása segíthet a betegség megelőzésében. A vizelet ürítése sok baktériumot kimos a húgyhólyagból, a maradékkal a szervezet önmagában is el tud bánni.

A betegséget általában antibiotikumokkal kezelik. A tüneteket nem okozó húgyhólyaggyulladás kezelése ártalmas lehet, mert több antibiotikumra rezisztens baktérium fejlődhet ki. Terhes nőkben a tüneteket nem okozó betegséget is kezelik, mivel nagyobb a kockázata annak, hogy a kórokozók elérik és megfertőzik a veséket. Antibiotikumok felírása előtt az orvos eldönti, hogy a betegben fennáll-e olyan állapot, ami a betegséget súlyosbíthatja (anatómiai rendellenesség, cukorbetegség), illetve, hogy immunrendszere legyengült-e (ami csökkenti a beteg ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben). Ilyen állapotok esetén hatékonyabb antibiotikumokra lehet szükség hosszabb időn át, főként azért, mert a fertőzés könnyen visszatérhet, amint az antibiotikumot elhagyják.

Nőkben 3 napig, szájon át adott antibiotikum általában elegendő, ha a fertőzés nem okozott szövődményeket, habár néhány orvos egyetlen dózist alkalmaz. Makacs fertőzésben az antibiotikumot általában 7-10 napig adják. Férfiakban a szer adásának időtartama 10-14 nap, mivel a rövidebb kezelés gyakran a betegség ismételt felbukkanásához vezet.

A tünetek, főként a gyakori, sürgető vizelés inger és a fájdalmas vizelés több szerrel enyhíthetők. Egyes szerek, pl. az atropin, enyhítik a sürgetést okozó húgyhólyag-összehúzódásokat. Más szerek, pl. a fenazopiridin, a gyulladt szövetek nyugtatásával csökkentik a fájdalmat.

A vizeletelfolyás akadályozó elzáródást vagy a fertőzést elősegítő strukturális elváltozást, pl. a méh- vagy hólyagsüllyedést esetleg műtéttel kell kezelni. Az elzáródott területről a vizeletet katéterrel leeresztve a fertőzés kezelhető. A műtét előtt általában antibiotikumot adnak, ez csökkenti annak esélyét, hogy a fertőzés szétterjed a szervezetben.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

149. FEJEZET Húgyúti fertőzések