MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Kéregelhalás
A kéregelhalás (kortikális nekrózis) a vese
külső részét (a kérget, kortexet) ellátó artériák elzáródása miatt kialakuló
szövetelhalás, ami heveny veseelégtelenséghez vezet.
A kéregelhalás bármely életkorban kialakulhat. Az esetek 10%-a újszülötteket és
csecsemőket érint. Az érintett újszülöttek több mint felében a szülés alatt
szövődményként korai placentaleválás következett be; a következő leggyakoribb ok a vér
bakteriális fertőzése (szepszis). Gyermekekben a kéregelhalás fertőzést, kiszáradást,
sokkot vagy hemolítikus uremiát követően alakulhat ki. 
Felnőttekben az esetek harmadáért szepszis felelős. A nőket érintő jelentett esetek
körülbelül fele terhességgel kapcsolatos szövődmények, például a méhlepény korai
leválása vagy kóros elhelyezkedése, a méhből induló vérzés, közvetlenül a szülés után
jelentkező fertőzés, az artériák magzatvíz miatti elzáródása, a magzat méhen belüli
elhalása, vagy preeklampszia után jelentkezik.
A felnőttekben kialakuló kéregnekrózis egyéb okai között az átültetett vese
kilökődése, égés, hasnyálmirigy-gyulladás, sérülés, kígyómarás, és bizonyos mérgezések
fordulnak elő.
Panaszok, tünetek és kórisme
A vizelet a benne levő vér miatt gyakran vörössé vagy barnává válik. Kétoldali
derékfájdalom jelentkezhet. Sokszor láz lép fel. A vérnyomás változásai - enyhén
emelkedett vagy akár alacsony vérnyomás - gyakoriak.
A kéregnekrózis diagnosztizálása nehéz lehet, mivel hasonlíthat a heveny
veseelégtelenség egyéb típusaira. Akkor lehet mégis erre gyanakodni, ha a
vizelettermelés hirtelen nagymértékben lecsökken vagy teljesen megszűnik olyan
betegben, akinek erre hajlamosító állapota van.
A vérvizsgálatok a fehérvérsejtek számának emelkedését, valamint kóros alakú keringő
vörösvértesteket derítenek ki. Ezen kívül olyan anyagok, például a laktát dehidrogenáz
enzim emelkedett szintjét jelezhetik, amik tipikusan a veseszövet károsodásakor
szabadulnak fel. A csekély mennyiségű vizelet fehérjét, rengeteg fehér- és
vörösvérsejtet, valamint vesesejteket és egyéb szövettörmelékeket tartalmaz.
Kezdetben a vese az ultrahangon megnagyobbodottként jelenik, 6-8 héttel később
azonban normális méretének mintegy felére zsugorodik. A röntgenfelvételen látott
kálciumlerakódások kéregelhalásra utalnak, de ezek csupán a betegek 20-50%-ában
találhatók meg. A diagnózist általában komputertomográfiával (CT-vel) lehet
megerősíteni. A vesebiopszia és az érfestés is lényegi információval szolgálhat, de
mindkét eljárás invazív, és a legtöbb betegben nem alkalmazzák.
Kezelés
A kezelés gyakran bonyolult, mivel a háttérben álló okot kell kezelni. A
veseelégtelenség dialízist tesz szükségessé, noha a betegek 20-40%-a részben felépül,
és veseműködése helyreáll annyira, hogy néhány hónap elteltével abbahagyhassa a
dialízist. A legtöbb beteg számára azonban a veseátültetés, vagy az élethosszig tartó
dialízis az egyetlen megoldás.
