Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mit nevezünk veszélyeztetettségnek és súlyos válsághelyzetnek, a jogszabály szerint?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Máj eredetű agyi működészavar

A máj eredetű agyi működészavar (porto-szisztémás enkefalopátia, hepatikus enkefalopátia, májkóma) olyan betegség, amelyben romlik az agyműködés a máj elégtelen működése következtében, mivel olyan mérgező anyagok (toxinok) halmozódnak fel a vérben, amelyeket normális esetben a máj eltávolít.

A bélrendszerből a vérbe felszívódó anyagok keresztülhaladnak a májon, ami normális esetben kiszűri a mérgező anyagokat. Ezek közül sok a fehérjék emésztésének normális lebontási terméke. Hepatikus enkefalopátiában a toxinok a vérben maradnak, mert a máj működése károsodott. A toxinok egy része teljesen ki is kerülheti a májat a portális vénás rendszer (ami a májba viszi a vért) és az általános (szisztémás) vénás keringés között a májbetegség miatt létrejövő kapcsolatokon keresztül. A portális hipertoniát csökkentő sebészi elkerülő műtétnek (porto-szisztémás söntnek) ugyanilyen hatása lehet. Bármi is az oka, az eredménye ugyanaz: a mérgező anyagok eljuthatnak az agyig, és befolyásolhatják a működését. Hogy pontosan milyen anyagok is mérgezőek az agy számára, azt nem tudjuk; mindazonáltal a fehérjelebontási termékek, mint például az ammónia magas vérszintje, úgy tűnik, szerepet játszanak a dologban.

A régóta fennálló (krónikus) májbetegségben szenvedő emberekben az enkefalopátiát általában valami olyan esemény váltja ki - például akut fertőzés vagy nagy mennyiségű alkohol - ami fokozza a máj károsodását. Az enkefalopátiát a túl sok fehérje is kiválthatja, ami megnöveli a fehérjelebontási termékek vérszintjét. Az emésztőrendszeri, például a nyelőcső kitágult, kanyargós vénáiból (nyelőcsővisszerekből) eredő vérzés szintén a fehérjelebontási termékek felhalmozódásához vezethet, ami közvetlenül befolyásolhatja az agyat. Bizonyos gyógyszerek - különösképp egyes altatók, fájdalomcsillapítók és húgyhajtók - is okozhatják az enkefalopátiát. A kiváltó ok megszüntetésével, az enkefalopátia is megszűnhet.


Panaszok, tünetek és kórisme

A hepatikus enkefalopátia tünetei a csökkent agyműködésből, főleg az éberségi szint károsodásából erednek. A legkorábbi fázisban finom változások jelentkeznek a logikus gondolkozásban, a személyiségben és a viselkedésben. Megváltozhat a beteg hangulata, és romolhat az ítélőképessége. Az alvási ciklusa zavart szenvedhet. A leheletének áporodott, édeskés szaga lehet. Kinyújtott karját, kezeit nem tudja mozdulatlanul tartani, azok durva csapkodó mozdulatokat végeznek (aszterixis). Ahogy a zavar súlyosbodik, a beteg általában álmossá és zavarttá, mozgása és beszéde vontatottá válik. A zavartság gyakori. Az enkefalopátiás beteg nyugtalan és izgatott is lehet, de ez ritka. A görcsrohamok szintén ritkák. Végül a beteg eszméletét veszítheti, és kómába kerülhet.

Az elektroenkefalogram (EEG) Lásd még segít diagnosztizálni a kezdődő enkefalopátiát. Az EEG-n már az enyhe esetekben is rendellenes hullámok mutatkoznak. A vérvizsgálat általában emelkedett ammóniaszintet mutat.

Idős emberekben a máj okozta enkefalopátiát korai fázisait nehezebb lehet felismerni, mert a kezdeti tüneteit (megzavart alvási ciklus és enyhe zavartság) a demencia (elbutulás) számlájára írhatják vagy tévesen időskori zavartságnak tartják. Lásd még


Kezelés

Az orvos felkutatja és megpróbálja kiiktatni az agyműködés romlásához vezető okokat, például a fertőzést vagy a beteg által szedett gyógyszert. Az orvos a belekből is megpróbálja eltávolítani a mérgező anyagokat, általában a beteg étrendjének megszorításával. Az étrendben csökkenti vagy teljesen felfüggeszti a fehérjét; az energia fő forrásául szájon át vagy intravénásan adott szénhidrátok szolgálnak. A későbbiekben az állati fehérje helyett növelhető a növényi fehérje (például a szójafehérje) mennyisége, ez javítja a fehérjeegyenleget, de az enkefalopátia rontása nélkül. A zöldséget tartalmazó étrend magasabb rosttartalma általában felgyorsítja a táplálék keresztülhaladását a beleken, és megváltoztatja a sav-bázis viszonyokat a bélrendszerben, ezáltal segít csökkenteni az ammónia felszívódását. Egy szintetikus cukornak (a laktulóznak) szájon át bevéve hasonló kedvező hatásai vannak: megváltoztatja a belek sav-bázis viszonyait, és hashajtóként működik, ami általában felgyorsítja a táplálék áthaladását a beleken, és így segít csökkenteni az ammónia-felvételt. Tisztító beöntések is adhatók. Bizonyos esetekben a beteg neomicin antibiotikumot is szedhet. A neomicin mérsékli a bélbaktériumok mennyiségét, amelyek normális esetben segítenek a fehérjéket megemészteni; a neomicin hosszas használata viszont károsíthatja a veseműködést, és süketséget okozhat. ((Főleg ezen potenciális - bár ritka - mellékhatások miatt újabban egyre terjed egy új antibiotikum, a rifaximin használata. - A lektor megjegyzése.))

Kezeléssel a hepatikus enkefalopátia gyakran visszafordítható. Tulajdonképp a teljes felépülés is lehetséges, különösen, ha az enkefalopátiát visszafordítható ok váltotta ki. Az akut májgyulladás miatt súlyos kómában levő betegekben az állapot az intenzív kezelés ellenére is 80%-ban halálos.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

135. FEJEZET A májbetegség klinikai megnyilvánulásai