A sárgaság (ikterusz) a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése, amit a bilirubin nevű pigment rendellenesen magas vérszintje okoz.
A régi vagy a sérült vörösvértestek folyamatosan kikerülnek a keringésből, főleg a lép távolítja el őket. Ennek során a hemoglobin, a vörösvértesteknek az a része, ami az oxigént szállítja a vérben, lebomlik, és egy zöldessárga pigmentté, bilirubinná alakul. A bilirubint ezután a véráram a májba szállítja, ez pedig a belekbe választja ki az epe (a máj által előállított emésztőnedv) egyik alkotórészeként. Ha a bilirubin nem választódik ki elég gyorsan az epébe, akkor felhalmozódik a vérben. A felesleges bilirubin lerakódik a bőrben, ami a sárgás elszíneződést okozza: ezt nevezik sárgaságnak.
A vér magas bilirubinszintjét májon belüli vagy azon kívüli problémák is okozhatják. A
máj (például gyulladástól vagy kiterjedt hegesedéstől származó) károsodása
hátráltathatja az epekiválasztási képességet. Másik lehetőség, hogy az epét a májból a
vékonybélbe vezető epeutakat például kő vagy daganat zárja el. Ritkábban a
vörösvérsejtek nagymértékű szétesése miatt olyan sok bilirubin termelődik, amennyit a
máj már nem tud feldolgozni. Ez a leggyakoribb oka az újszülöttek sárgaságának. 
A Gilbert-kórban a bilirubinszint enyhén emelkedett, de általában nem annyira, hogy sárgaságot okozzon ((Jelentős fizikai megterhelés és/vagy éhezés [fogyókúra] után átmeneti sárgaság ritkán mégis kialakulhat, főképp kamaszkorban, ami azokban az esetekben, amikor az érintett személy még nem tud - egyébként ártalmatlan - betegségéről, nagy riadalmat okozhat. - A lektor megjegyzése.)). A betegséget, ami néha öröklődik, leggyakrabban fiatal felnőttkorban észlelik rutin vizsgálatok során. Nincs más tünete, és nem okoz problémát.
Azoknak a bőre, akik sok sárgarépát esznek, halvány sárgás árnyalatot ölthet, de a szemük nem lesz sárga. Ez nem sárgaság, és nincs köze a májbetegségekhez.
