MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Hashártyagyulladás
A hashártyagyulladás (peritonitisz) a hasüreg
és az azt borító nyálkahártya gyulladása, és általában fertőzése
is.
A betegséget általában egy fertőzött szervről átterjedt fertőzés okozza. Gyakori oka a
gyomor, a belek, az epehólyag vagy a féregnyúlvány átfúródása. A fertőzés a test más
részéből, a keringéssel is eljuthat a hashártyára. A peritoneum (a hasüreget és a benne
található szerveket borító hártya) különösen ellenálló a fertőzésekkel szemben. Ha a
szennyeződés nem folytatódik, a betegség nem súlyosbodik, és kezelésre általában
meggyógyul.
A medencegyulladás 
gyakori oka a hashártyagyulladásnak
szexuálisan aktív nőkben. Ilyenkor a méh és a petevezetékek fertőzése - amit sokféle
baktérium, például aGonorrheaés aChlamydiaokozhatnak - átterjed a hasüregre.
Több okból műtét következményeként is kialakulhat a betegség. Ha a műtét során
megsérül az epehólyag, a húgyvezeték, a húgyhólyag vagy a belek, baktériumok juthatnak a
hasüregbe. Ugyanez történhet bélszakaszokat egyesítő műtétek során is.
A peritoneális dialízis (hasüregi vesepótló kezelés - veseelégtelenségben alkalmazott
módszer) gyakran okoz hashártyagyulladást. Ennek oka általában az, hogy a hasüregbe
vezetett katétereken fertőzés jut be. Máj- vagy szívelégtelenségben folyadék gyülemlik
fel a hasüregben (hasvízkór, aszcitesz), ami elfertőződhet.
A betegség kialakulhat fertőzés nélkül is, a hasűri szervek izgalma miatt; például
hasnyálmirigy-gyulladás (akut pankreatitisz) is okozhatja. A sebész kesztyűjéről a
hasüregbe jutó talkum vagy keményítő fertőzés nélkül is gyulladást okozhat.
Spontán peritonitisz léphet fel azokban, akiknek a hasüregében folyadék gyűlt össze
(hasvízkór). A betegek közül soknak májbetegsége van, ami gyakran alkoholizmus miatt
alakult ki. A folyadék fertőződésének nem mutatható ki egyértelmű forrása.
Panaszok, tünetek
Általában hányás, láz (38 °C-os vagy magasabb) és hasi nyomásérzékenység
jelentkezik. A további tünetek attól függenek, követi-e a gyulladást fertőzés,
valamint attól, milyen típusú és kiterjedésű a fertőzés. A fájdalom az egész hasban
vagy annak egy kis területén jelentkezik, és általában súlyos.
Azonnali kezelés hiányában a szövődmények hamar kialakulnak. Több gennyel telt üreg
(tályog) is képződhet, a fertőzés következményeként heges szövet maradhat hátra, ami
elzárja a beleket. A belekben a székletet továbbító normális összehúzódások
(perisztaltikus mozgások) leállnak (ileusz). Folyadék szivárog a véráramból a
hasüregbe. Súlyos kiszáradás alakul ki, a véráram elektrolitokat (pl. nátriumot és
káliumot) veszít. Ezt súlyos szövődmények - tüdő-, vese- vagy májelégtelenség,
valamint kiterjedt vérrögképződés - követhetik.
Kórisme
A gyors diagnózis létfontosságú. A betegről fekvő és álló helyzetben is készítenek
röntgenfelvételeket; az ezeken látható szabad hasűri gázrepedésre utal. Egyes
esetekben tűvel folyadékot bocsátanak le a hasüregből, amelyet aztán laboratóriumban
megvizsgálva, azonosítani tudják a kórokozót, és meg tudják határozni annak
ellenállóképességét (rezisztenciáját) a különböző antibiotikumokkal szemben. Ezt az
eljárást viszonylag egyszerűen, ülő vagy fekvő helyzetű betegen végzik. A diagnózis
felállításának legmegbízhatóbb módja azonban a feltáró műtét.
Kezelés
Az első lépés általában a sürgősségi feltáró műtét, főképpen, ha nagy az esély a
féregnyúlvány-gyulladásra, átlyukadt peptikus fekélyre vagy divertikulitiszre. Ha a
betegség gyanítható oka hasnyálmirigy-gyulladás (akut pankreatitisz), spontán
peritonitisz vagy nőkben medence-gyulladás, a feltáró műtétet általában nem végzik el.
Azonnal antibiotikumokat adnak - gyakran többet egyszerre. Az orron keresztül
szondát vezetve a gyomorba vagy a bélbe lebocsátható a benne levő gáz és folyadék. Az
elvesztett mennyiségek pótlására intravénásan folyadék és elektrolitok adhatók.
