MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Végbélgyulladás
A végbélgyulladás (proktitisz) a végbél
nyálkahártyájának gyulladása.
Az egyre gyakoribbá váló végbélgyulladásnak több oka is lehet. Lehet Crohn-betegség
vagy kólitisz ulceróza következménye, és - különösen homoszexuális férfiaknál -
okozhatja szexuális úton terjedő betegség (pl. gonorrhea, szifilisz, Chlamydia
trachomatis, herpes simplex, vírusos fertőzés vagy citomegalovírus) is.
A legyengült immunrendszerű betegeknél is nagy a végbélgyulladás kialakulásának
kockázata, főleg a herpes simplex vírus vagy a citomegalovírus eredetű. A betegséget nem
szexuálisan terjedő bakteriális (pl. szalmonella-fertőzés), vagy a bélben élő
baktériumokat elpusztító, ezáltal más baktériumok szaporodását elősegítő antibiotikum is
okozhatja. 
A végbélgyulladás lehet a prosztata- és a
végbélrák kezelésében gyakran alkalmazott, a végbelet vagy annak környékét célzó
sugárterápia következménye is.
Panaszok, tünetek és kórisme
A végbélgyulladás típusosan fájdalommentes vérzéssel, vagy a nyálka végbélből
történő távozásával jár. Ha a kiváltó ok gonorrhea, herpes simplex vírus vagy
citomegalovírus, a végbélnyílás és a végbél igen fájdalmas lehet.
A diagnózis felállításához a végbél anoszkópos vagy szigmoidoszkópos vizsgálatára
van szükség, amelynek során további vizsgálatokhoz a végbélnyálkahártyából
szövetmintát vesznek. Laboratóriumi eljárással azonosítható a végbélgyulladást okozó
baktérium, gomba vagy vírus. A bél egyéb területei is megvizsgálhatók kolonoszkóp vagy
báriumos beöntést követő röntgenfelvételek segítségével.
Kezelés
A bizonyos baktériumfertőzés okozta végbélgyulladás kezelésére antibiotikum adása a
legjobb módszer. Ha a betegség oka a bélben élő baktériumokat elpusztító antibiotikum,
metronidazolt vagy vankomicint kaphat a beteg, ezek a szerek ugyanis elpusztítják a
normális baktériumok helyét elfoglaló ártalmas baktériumokat.
Ha a kiváltó ok sugárterápia, illetve a kórkép ismeretlen eredetű,
gyulladáscsökkentő szerek, pl. hidrokortizon (egy kortikoszteroid fajta) vagy
meszalamin hozhat enyhülést. Mindkét szer adható végbélkúpban és beöntésben egyaránt.
Egyes kortikoszteroidok hab formájában is rendelkezésre állnak, ezeket patron és
szelep segítségével lehet a kívánt helyre juttatni. További segítség lehet a
végbélnyíláson át adott szerek mellett a mezalamin és egyéb gyulladáscsökkentők, pl. a
szulfalazin és az olszalazin szájon át való szedése. Ha a kezelés nem hoz kielégítő
eredményt, az érintett területen helyileg formalin, illetve szájon át adott
kortikoszteroid alkalmazható. Lézer vagy argon-plazma koaguálás is használatos.
