MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Fogbélgyulladás
A fogbélgyulladás (pulpitisz) a fogbél (pulpa), a fog legbelső, idegeket és ereket
tartalmazó részének fájdalmas gyulladása.
A fogbélgyulladás leggyakoribb oka fogszuvasodás, és ezt követi a sorban a sérülés. Az
enyhe gyulladás, amennyiben kezelik, nem okoz maradandó károsodást a fogban. A súlyos
gyulladás a fogbél elhalásához vezethet.
Panaszok, tünetek és kórisme
A fogbélgyulladás jelentős fogfájást okoz. Bizonyos vizsgálatok segítségével
megállapítható, hogy van-e esély a fogbél megmentésére. A fogorvos például valamilyen
forró vagy hideg ingert alkalmaz. Ha a fogfájás az inger megszűnte után is fennmarad,
vagy ha a fájdalom spontán jelentkezik, a fogbél valószínűleg már nem menthető meg.
A fogorvos elektromos fogbél-vizsgáló berendezést is alkalmazhat, ami kimutatja,
hogy él-e a fogbél, annak állapotáról azonban nem szolgáltat információt. Ha a beteg
érzi a készülék által leadott apró elektromos kisülést, a fogbél életben van. A nyomás
érzékenység gyakran azt jelenti, hogy a gyulladás átterjedt a környező szövetekre is.
Kezelés
A gyulladás elmúlik, amint annak okát megszüntetik. Amennyiben a pulpitiszt korán
felfedezték, ideiglenes gyógytöméssel a fájdalom megszüntethető. Ez a tömés 6-8 hétig
maradhat benn, majd végleges tömésre kell cserélni. Gyakran a végleges tömés rögtön
behelyezhető.
Ha a fogbél sérülése kiterjedt és visszafordíthatatlan, a fájdalom megszüntetésének
egyetlen módja a fogbél eltávolítása gyökérkezeléssel vagy foghúzással.