Dr.Info - Lakossági egészségügyi információs portál

Betegség információk

Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.

MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez » Tartalomjegyzékhez »

Szorongásoldó- és altatószerek

A szorongás kezelésére (szorongásoldó) és az alvás elősegítésére szolgáló (altatók, nyugtatók) szerek is addikciót okozhatnak. Ilyen gyógyszerek a benzodiazepinek, a barbiturátok, a glutetimid, a klórhidrát és a meprobamat. Mindegyik más módon működik, és mindegyik más mértékben okoz toleranciát vagy addikciót. A legtöbb altató- vagy szorongásoldó-szertől függő beteg egészségügyi indokból kezdte a szer használatát. A addikció akár már 2 hét folyamatos használat után is kialakulhat.

Panaszok, tünetek és szövődmények

Ezek a szerek csökkentik a figyelmet, elmosódott beszédet, koordinációzavarokat, zavartságot, lelassult légzést okozhatnak. A szerek által a beteg a tompa és a szorongó állapot között hullámzik. Egyes esetekben emlékezetvesztés, az ítélőképesség zavarai, a koncentráló képesség csökkenése, félelemmel kapcsolatos érzelmek fordulnak elő. Idősebb emberek tébolyodottnak tűnhetnek, beszédük lelassul, gondolkodási és megértésbeli nehézségeik vannak. Az elesések csonttöréseket, különösen csípőtörést okozhatnak.

Akik több, mint egy-két napja szednek altatót, gyakran érzik úgy, hogy anélkül nem tudnak elaludni. Mikor eljön a lefekvés ideje szoronganak és izgatottak lesznek, ébredéskor érzékenyek.

A szorongásoldó- és altatószerek hirtelen megvonása súlyos, veszedelmes és életveszélyes reakciót válthat ki, ami az alkoholelvonásra (delirium trémenszre ) emlékeztet. Az elvonási tünetek jelenlétének ideje gyógyszerenként változó. Az első 12-24 órában a beteg izgatott, izgága, félénk és gyenge lesz. Nagy dózisokat alkalmazók esetében görcsök alakulhatnak ki. Görcs néha még 1-3 héttel a megvonás után is felléphet.

További elvonási tünetek lehetnek a szájszárazság, delírium, álmatlanság, zavarodottság, látási és hallási hallucinációk (olyan képek vagy hangok látása vagy hallása, melyek valójában nem léteznek). A súlyos elvonási tünetek megjelenése gyakoribb barbiturátok és glutetimid esetében, mint a benzodiazepineknél. A beteget az esetleges súlyos reakciók miatt kórházba kell szállítani.

Kezelés

Sürgősségi ellátás: A szorongásoldó- vagy altatószerrel túladagolt személyt kórházban kell kezelni, általában intenzív osztályon. A benzodiazepinek ellenszere a flumazenil. További támogató kezelés is szükséges lehet, például intravénás folyadékbevitel, vérnyomáscsökkenés esetén gyógyszerek, esetleg lélegeztetőgép.

Detoxikálás és rehabilitáció:Az enyhe elvonási tüneteket mutató betegek számára szociális és pszichológiai támogatás szükséges, hogy le tudják küzdeni a szorongás miatt jelentkező késztetést az ismételt gyógyszerszedésre. A súlyosabb elvonási tüneteket mutató betegekben a gyógyszer adagolásának kisebb dózisban való folytatására lehet szükség, szoros orvosi felügyelet mellett, néha kórházi ellátás keretei között. A dózist fokozatosan csökkentik, míg végül a szert el lehet hagyni. Még helyes kezelés esetén is a beteg több, mint egy hónapig rosszul érezheti magát.

Kapcsolódó téma:

A vényköteles gyógyszerek veszélyesség szerinti osztályozása »

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

108. FEJEZET Kábítószer-használat és abúzus

Alkohol »
Opioidok »
Szorongásoldó- és altatószerek
Nikotin »
Marihuána »
Amfetaminok »
Kokain »
Hallucinogének »
Fenciklidin »
Ketamin »
Gamma hidroxibutirát »
Illékony oldószerek »

Vissza

Főoldalra