Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Szükség van a társadalombiztosítási szám (TAJ) bemutatására is a véradás alkalmával?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

101. FEJEZET - Depresszió és mánia

A kedélybetegségek két szélső pólusa a depresszió és a mánia. A kedélybetegségek a pszichiátriai rendellenességek azon fajtái, amikben bizonyos hosszú távú érzelmi zavarok, így szélsőséges szomorúság (depresszió) vagy szélsőséges öröm, lelkesedés (mánia) lépnek fel.

A kedélybetegségekre néha hangulatzavarként (affektív zavar) hivatkozunk. A hangulat az arckifejezések és gesztusok alapján azonosítható érzelmi állapot.

A szomorúság és az öröm a mindennapi élet szerves része, ami eltér a kedélybetegségekben tapasztalható depressziótól és mániától. A szomorúság normális reakció valamilyen veszteségre, sikertelenségre, csalódásra, megrázkódtatásra vagy katasztrófára. A szomorúság pszichológiailag hasznos lehet, mivel segít a személynek visszavonulni a támadó vagy számára kellemetlen szituációból, és ezáltal megkönynyítheti a dolgok rendeződését.

A bánat és a gyász a leggyakoribb normális reakció valamely veszteségre vagy szétválásra, például egy szeretett személy halála, válás vagy szerelmi csalódás esetén. A gyász és veszteségérzet általában nem okoz tartós munkaképtelenséghez vezető depressziót, kivéve a kedélybetegségekre hajlamos egyénekben.

Az öröm és lelkesedés általában valamilyen sikerhez vagy eredményhez kapcsolódik, néha azonban a depresszió elleni védekezést, vagy a veszteséggel kapcsolatban érzett fájdalom tagadását szolgálja. A haldokló embereken néha rövid izgatott, lelkesült állapot lesz úrrá, néhány frissen gyászba került ember bánat helyett örömöt érez. A kedélybetegségre hajlamos személyekben ezek a reakciók a mánia bevezetői lehetnek.

Akkor beszélhetünk depresszióról, illetve mániáról, ha a szomorúság vagy öröm mértéke a bekövetkezett eseményhez képest aránytalanul nagyobb mértékű és tartósabb. A normális érzelmi reakciókkal szemben a depresszió és a mánia nagyban rontja a beteg személy fizikai, szociális és munkahelyi teljesítőképességét.

Az Egyesült Államok népességének mintegy 10%-a szenved orvosi figyelmet igénylő depresszióban. Egyharmaduknál tapasztalható hosszú távú (krónikus) depresszió, a többieknél időszakos (ismétlődő) depressziós periódusok jelentkeznek, melyek között a hangulat normális. Mind a krónikus, mind az időszakos depresszió unipoláris "egypólusú" kedélybetegség. Az USA népességének közel 2%-a szenved mániás-depressziós betegségben, más néven bipoláris "kétpólusú" kedélybetegségben, aminek során a depressziós és mániás (esetleg kevésbé súlyos mánia, hipomániás) epizódok váltakoznak. A depresszió nélküli mánia, ami szintén unipoláris kedélybetegség, igen ritka.


Kapcsolódó téma:   Mi is az a szezonális hangulati zavar? »
A megjelenített fejezet alfejezetei: