MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Konverziós zavar
A konverziós zavarban szenvedő beteg a valójában pszichológiai okokból fakadó szervi
tüneteit tudatán kívül úgy alakítja át, mintha azok neurológiai eredetűek lennének.
A konverziós zavar, amit régebben hisztériának neveztek, pszichés stresszből és
konfliktusból ered, amiket a beteg a tudtán kívül fizikai tünetekké alakít. Habár
többnyire serdülő- vagy fiatal felnőttkorban fordul elő, megjelenése minden életkorban
elképzelhető. A betegség az általános vélekedés szerint némileg gyakoribb nők körében.
Panaszok, tünetek és kórisme
A betegség tünetei általában valamilyen idegrendszeri problémára utalnak, előfordul
például valamelyik végtag bénulása, vagy a test egy részének érzéketlenné válása.
További tünetek lehetnek valódinak tűnő rohamok, valamelyik érzékelés (pl. látás,
hallás) elvesztése.
A tünetek jelentkezése általában valamilyen súlyos szociális vagy pszichológiai
eseményhez köthető, ami a beteg élete folyamán egyszer vagy szórványosan fordul elő,
de többnyire rövid ideig tart. Ha a beteget kórházba utalják, általában 2 héten belül
javulás érhető el, 20-25%-uk azonban egy éven belül visszaesik, néhány betegnél pedig
a tünetek krónikussá válnak.
A diagnózis felállítása meglehetősen nehéz az orvos számára, mivel a beteg meg van
győződve arról, hogy a tüneteit testi probléma okozza, ezért nem akar terapeutával
találkozni. Az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy a tüneteket nem testi probléma
okozza, épp ezért a diagnózist csak akkor lehet felállítani, ha részletes
vizsgálatokkal nem találtak a tüneteket teljesen megmagyarázó fizikai eltérést.
Kezelés
A bizalmas orvos-beteg kapcsolat rendkívül fontos. Mikor a doktor kivizsgálja az
esetleges testi rendellenességeket és biztosítja a beteget arról, hogy a tünetei nem
utalnak komoly betegségre, a beteg általában jobban kezdi érezni magát, és tünetei is
enyhülnek. Ha a tünetek megjelenését valamilyen súlyos pszichológiai megpróbáltatás
előzte meg, a pszichoterápia alkalmazása különösen hatásos lehet.
A kezelésre több különböző módszert próbáltak ki, néhány közülük segíthet, azonban
egyik sem tökéletesen hatékony. Az egyik módszer a hipnoterápia, ami során a beteget
hipnotizálják, majd azonosítják és megbeszélik a tünetekért valószínűleg felelős
pszichológiai problémákat. A beszélgetés a hipnózis végeztével, a beteg teljesen éber
állapotában is folytatódik. Egy másik, ritkábban használt módszer a narkoanalizis, ami
hasonlít a hipnózishoz, itt azonban a beteg nyugtatót kap a félálomszerű állapot
eléréséhez. Néhány esetben a viselkedésterápia, például a relaxációs gyakorlatok is
hatékonyak lehetnek.
