MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Arcideg bénulás (Bell-féle bénulás)
Az arcideg bénulás (Bell-féle bénulás,
faciális parézis) az arc egyik felének hirtelen bekövetkező gyengesége vagy bénulása,
melyet az arcizmokat beidegző VII. agyideg (nervusz faciálisz) károsodása okoz.
Az arcideg bénulás100.000 emberből 23-at érint valamikor az élete során. A kórkép oka
ismeretlen, azonban szerepet játszhat benne az arcideg immunrendellenesség vagy vírusos
fertőzés miatti duzzanata. A duzzanat miatt az ideg összenyomódik, vérellátása pedig
romlik. Egyes bizonyítékok amellett szólnak, hogy rendszerint herpes simplex okozta
vírusos fertőzés áll a háttérben. A Lyme-kór szintén a gyakori okok közé tartozik,
különösen az Egyesült Államok észak-keleti részén. Feketékben a kórkép nem ritkán
szarkoidózisra vezethető vissza.
Panaszok, tünetek
Az első tünet a fül mögötti fájdalom lehet, mely órákkal vagy akár 1-2 nappal
megelőzheti az arcizomgyengeséget. Az arcizmok bénulása hirtelen következik be, és
súlyosságát tekintve az enyhétől a teljes bénulásig változhat. 48 óra alatt a panaszok
elérik a csúcspontot. Csupán az arc egyik fele érintett. Ez az oldal elsimul és
kifejezéstelenné válik. Az embernek azonban gyakran az az érzése, hogy az arc ferde,
mivel a másik oldal izmai elhúzzák az arcot az ép oldal felé. A legtöbb beteg az
érzékelés megtartottsága ellenére zsibbadónak, elnehezültnek érzi az arcát.
A beteg nem tudja homlokát ráncolni, szemét behunyni. A szem kiszárad, fájdalmassá
válik, és a szem károsodása akár vaksághoz vezethet. A szem zárásakor a szemgolyó
fölfele fordul.
A Bell-féle bénulás a nyáltermelés csökkenésével, a nyelv elülső részén az ízérzés
és a könnytermelés zavarával is járhat. Az érintett oldalon a hangokat valóságosnál
hangosabbnak hallja a beteg (ún. hiperakúzis), mivel a dobhártyát megfeszítő izom (a
belső fülben) is bénul.
Az arcideg gyógyulása során olykor kóros kapcsolatok alakulnak ki az arc idegrostjai
között, ami a nyáltermeléssel egyidejűleg egyes arcizmok váratlan meg-megrándulásával
vagy könnyezéssel ("krokodilkönnyek") járhat.
Kórisme
A kórkép a panaszok alapján rendszerint diagnosztizálható. A szélütéstől az különíti
el, hogy az utóbbi általában csak a száj körüli izmok gyengeségét okozza. A szélütés
emellett típusos esetben kar- és lábgyengeséggel jár.
A Bell-féle bénulást az egyéb arcbénulással járó ritka kórképektől el lehet
különíteni, ugyanis az utóbbiak rendszerint lassan fejlődnek ki. Ilyenek az
agydaganatok, az arcideget nyomó egyéb tumorok, a középfül és a csecsnyúlvány
üregeinek a fertőzései és a koponyaalapi törés. A beteg kórtörténete alapján, illetve
röntgenfelvételek, CT vagy MRI segítségével ezek a kórképek kizárhatóak. A Lyme-kór és
a szarkoidózis vérvizsgálattal diagnosztizálható.
Kezelés és kórjóslat
Az arcideg bénulás kezelésében, prednizont vagy egyéb szteroidot szájon át adnak az
ideg duzzadásának csökkentésére. A kezelést a panaszok kezdetétől számított 2 napon
belül meg kell kezdeni, és 1-2 héten át kell folytatni.
Amennyiben az arcizmok bénulása miatt a szem nem záródik teljesen, külön figyelmet
kell fordítani a szem kiszáradásának elkerülésére. Műkönny vagy élettani sóoldat
tartalmú szemcseppek alkalmazása a szem teljes csukódásának a visszatéréséig indokolt.
A szem lefedése is szükséges.
Amennyiben 6-12 hónap elteltével nem tér vissza az arcizmok mozgása, műtét végzésére
kerülhet sor. Az eljárást hipoglosszális-faciális anasztomózisnak nevezik, melynek
során a XII. agyideget (nyelvalatti ideg, nervusz hipoglosszusz) az arcideghez
kapcsolják. Ezzel a technikával az arcmozgások részben helyreállíthatók, azonban az
étkezésben és beszédben zavaró tényezők miatt a műtétet ritkán végzik el.
A részleges arcbénulás 1-2 hónapon belül kezeléstől függetlenül is oldódik. Teljes
arcideg bénulás esetén a kilátások változóak. Sok esetben a gyógyulás nem tökéletes,
és az arcizmok maradandó gyengesége miatt kóros oldali arcfél tónustalan és lecsüng.
Kapcsolódó kép »
