Az agy és a gerincvelő a fertőzésekkel szemben figyelemreméltó ellenállóképességet
mutat, azonban amennyiben mégis fellép fertőzés, a következmények rendszerint igen
súlyosak. A fertőzéseket baktériumok, vírusok, gombák vagy, esetenként, egysejtűek vagy
paraziták okozzák. A fertőzésekre emlékeztető agyi betegségek másik csoportját a
spongiform enkefalopátiák képezik, melyeket kóros, apró fehérjerészecskék, a prionok
okoznak. 
A fertőzések rendszerint gyulladással járnak. Például a meningitisz, az agyhártyák
(meninxek) gyulladásának hátterében általában baktériumok vagy vírusok okozta fertőzés
áll. Az agyhártyagyulladásnak azonban más okai is lehetnek, például, bizonyos gyógyszerek,
vagy a gerinccsatornába diagnosztikus célból (mielográfia ) fecskendezett röntgensugárfogó kontrasztanyag kiváltotta allergia. Az enkefalitisz, más
néven agyvelőgyulladás rendszerint vírusos fertőzés következménye, de hátterében lehet
autoimmun reakció is, melynek során a szervezet a saját szövetei ellen fordul.
A fertőzés nagy területre is kiterjedhet, de felléphet gennygyülem formájában lokalizáltan is (tályog). A keléshez hasonlító tályog a szervezet bármely részén képződhet, így az agyban is. Tályoghoz hasonló, körülírt agyi fertőzést hozhatnak létre gombák (pl.Aspergillusfajok), egysejtűek (pl.Toxoplasma gondii) és paraziták (pl.Cysticercus).
A baktériumok és a többi fertőző organizmus több úton érheti el az agyhártyákat és az agy más területeit. A véráramot leszámítva behatolhatnak kívülről (például sérülés vagy műtét következményeképpen), de átterjedhetnek a környező fertőzött szövetektől, például az orr melléküregeiből vagy a középfülből is.
| Kapcsolódó téma: | Agyhártyagyulladást okozó egyes fertőzések. » |
