A koponyán belüli vérömlenyek (intrakraniális hematómák) olyan vérgyülemek, melyek az agyban vagy az agy és a koponyacsont között helyezkednek el.

Az intrakraniális hematómák elhelyezkedhetnek epidurálisan, azaz a koponya kemény agyhártya (dura mater) között, szubdurálisan azaz a külső és a középső (pókháló) agyhártya között, továbbá az agyban, intracerebrálisan. A koponyán belüli vérömlenyek sérülés vagy szélütés következményei lehetnek. Aszpirint vagy alvadásgátlókat szedő személyekben (ezek a szerek növelik a vérzésveszélyt), különösen az idősekben, még enyhe fejsérülés esetén is nagyobb eséllyel alakul ki vérömleny.

A legtöbb hematóma gyorsan fejlődik ki és perceken belül tüneteket okoz. A nagy vérömlenyek nyomják az agyat és duzzadáshoz, beékelődéshez vezethetnek. Zavartság és emlékezetkiesés, különösen idősekben fordulhat elő, mint ahogy bekövetkezhet eszméletvesztés, kóma, egy- vagy kétoldali bénulás, légzészavarok, pulzusszám-csökkenés vagy akár halál is.

Azonnali kezelést követően epi- vagy szubdurális vérzések után a gyógyulás tökéletesebb, mint az agyon belül elhelyezkedő vérzés esetén. Ennek az az oka, hogy az előbbiek során a vér nem kerül közvetlen érintkezésbe az agyszövettel, és így nem irritálja és károsítja azt.

Epidurális hematómák:Ezeket a vérömlenyeket a koponya és a külső agyhártya közötti artériák vérzése okozza. A vérzés koponyacsont-törés következtében elszakadó érből indul ki. A sérülés után azonnal vagy órák múlva súlyos fejfájás lép fel. Néha a fejfájás elmúlik, majd órákkal később súlyosabb formában ismét kialakul. Gyorsan követheti tudatzavar, zavartság, továbbá aluszékonyság, bénulás, mély kóma. Néhányan a sérülés után eszméletüket vesztik, majd azt visszanyerve egy ideig zavartalan szellemi működésről számolnak be (lucidum intervallum), mielőtt állapotuk újra romlani kezdene.

A korai diagnózis rendkívül fontos, és rendszerint MRI- vagy CT-vizsgálaton alapul. Kezelésüket a diagnózis felállításával azonnal meg kell kezdeni. A koponyába egy vagy több lyukat fúrnak, és ezen keresztül engedik le a vérömlenyt. A sebész megkeresi a vérzésforrást és ellátja a vérzést.

Szubdurális hematómák:Ezeket a vérömlenyeket a külső és középső agyhártya közötti hídvénák szakadása okozza.

Kialakulhatnak akutan, szubakutan és krónikusan. Súlyos fejsérülést követő gyors vérzés akut szubdurális vérömlenyhez vezethet azonnali tünetekkel, vagy szubakut szubdurális hematómához, órák alatt kifejlődő panaszokkal. A krónikus vérgyülemek lassan kezdődő vérzéssel járó, enyhébb fejsérülést követően jönnek létre, és a panaszok napok, hetek vagy akár hónapok alatt fejlődnek ki. A tünetek lassú kialakulását az okozza, hogy a krónikus szubdurális hematómák rendszerint nagyon lassan nőnek.

A krónikus vérömlenyek gyakoribbak alkoholisták és idősek körében, akik hajlamosabbak elesésekre és más sérülésre, nem ritkán elhanyagolják az enyhe és közepesen súlyos sérüléseiket. Ezek a sérülések kis szubdurális vérzéseket okozhatnak, melyek azután krónikussá válhatnak. Idősebbekben az agy zsugorodása miatt a hídvénák megnyúlnak és könnyebben szakadnak, akár kis behatásra is. A vérzés elhúzódóbb. Miután a vérömlenyben a vér felszívódik, idősekben az agy nem tér vissza annak helyére olyan mértékben, mint fiatalokban, így tokkal rendelkező folyadékgyülem (higróma) maradhat vissza. A higróma kis erek elszakadása miatt újra telődhet vérrel vagy megnagyobbodhat.

A panaszok között állandósuló fejfájás, kábultság, zavartság, memóriazavarok, ellenoldali bénulás szerepel, de az érintett agyterület helyétől függően egyéb tünetek is jelentkezhetnek.

Csecsemőkben a szubdurális vérömleny a fej megnagyobbodásához vezet (mint a vízfejűségnél), tekintettel arra, hogy a koponya még puha és alakítható. Emiatt a koponyaűri nyomás kevésbé fokozódik, mint idősebb gyermekekben és felnőttekben.

A krónikus szubdurális hematóma diagnózisa bonyolultabb, mivel a sérülés és a tünetek fellépte között hosszú idő telhet el. Mindazonáltal a CT- és MRI-vizsgálat az akut és a krónikus vérömlenyeket is kimutatja.

A kis, felnőttkori vérömlenyek gyakran nem igényelnek kezelést, ugyanis maguktól is felszívódnak. A nagy és tüneteket (például állandósult fejfájást, kábultságot, zavartságot, memóriazavart és ellenoldali bénulást) okozó hematómát rendszerint a koponyán keresztül fúrt lyukakon át távolítják el. A műtét során csövet (drain) vezetnek a vérömleny területébe, biztosítva az ürülést, mivel a szubdurális hematómák hajlamosak a kiújulása. A beteget állandó megfigyelés alatt tartják. Csecsemőkben a vérömleny eltávolítása kozmetikai okok miatt rendszerint drain segítségével történik.

A nagy akut szubdurális hematómával műtötteknek csak mintegy 50%-a éli túl az eseményt. A krónikus esetek kezelve általában javulást mutatnak vagy tovább ne súlyosbodnak.

Agyállományon belüli vérzések:Ez a vérömlenyforma gyakori súlyos fejsérülés után. Oka ilyenkor az agy zúzódása. A sérült agyban nem ritka a folyadék-felhalmozódás (agyödéma), mely a fejsérülést követően a leggyakoribb halálok. Az MRI vagy a CT kimutatja az agyon belüli vérömlenyeket. Mivel ezek a vérzések az agy közvetlen sérüléseiből fakadnak, így kisebb annak az esélye, hogy műtéttel helyreállítható a normális működés, eltérően az epidurális és szubdurális vérömlenyektől, ahol az agyat károsító tényező döntően maga a vérzés.