Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Mit nevezünk veszélyeztetettségnek és súlyos válsághelyzetnek, a jogszabály szerint?
 
 
 
Olcsóbb gyógyszert keres?
A jelenleg szedett gyógyszerének nevét megadva rendszerünk kilistázza a helyettesítő készítményeket. Így összevetheti a jelenleg szedett és helyettesítő készítmények árait.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

INTRACEREBRÁLIS VÉRZÉS

Az intracerebrális vérzés az agyállományon belüli vérzés.

Az intracerebrális vérzés a szélütések 10%-áért felelős, azonban a halálhoz vezető szélütések között jóval nagyobb arányt mutat. A 60 évesnél idősebbek között a vérzésnek ez a formája gyakoribb, mint a szubarachnoideális vérzés. Okai közt szerepel többek között a magas vérnyomás idősebbekben az erek törékenysége, szakadékonysága. Vérzékenység és alvadásgátlók szedése mellett az agyvérzés okozta halálozás veszélye nagyobb.


Panaszok, tünetek és kórisme

A vérzés hirtelen következik be. A betegek mintegy felében súlyos fejfájás a bevezető panasz. Idegrendszeri tünetek lépnek fel, és azok folyamatos rosszabbodást mutatnak. Felléphet gyengeség, bénulás, érzéskiesés, beszédképtelenség, látásvesztés és zavartság is. A vérömleny növekedésével a panaszok romlanak. Hányinger, hányás, görcsrohamok és eszméletvesztés gyakori és másodperceken-perceken belül kifejlődhet.

A tünetek és a fizikális vizsgálat sok esetben lehetővé teszi a diagnózis felállítását. Mindazonáltal szélütés gyanújakor a CT- vagy MRI-vizsgálatot el kell végezni. Mindkét módszerrel elkülöníthető az agyvérzés az isémiától. Ezekkel az eljárásokkal az is megállapítható, hogy mekkora terület károsodott, és fennáll-e nyomásemelkedés az agy más területein.

Lumbálpunkciót rendszerint nem végeznek. Ez a vizsgálat magas koponyaűri nyomás esetén, így agyvérzésben is az agy beékelődéséhez Lásd még vezethet, ami életveszélyes állapotot jelent.


Kezelés és kórjóslat

Az agyvérzés kezelése eltér az isémia kezeléséről. Nem adnak alvadásgátlót, trombolitikus szert, sem vérlemezke-aggregáció ellenes szereket (pl. aszpirint). A műtét életmentő lehet. A sebészi beavatkozás célja a vér (hematóma) eltávolítása, és ezáltal a fokozott nyomás csökkentése.

Az agyvérzés veszélyesebb az isémiánál. Rendszerint nagy területet érint és katasztrofális következményekkel jár, különösen a krónikus magas vérnyomásban szenvedő betegekben. Nagy agyi vérzést követően a betegeknek több mint a fele néhány napon belül meghal. A túlélők a vérömleny felszívódásával párhuzamosan rendszerint visszanyerik eszméletüket és néhány agyi funkció is visszatér. Még műtétet követően is sok esetben neurológiai maradványtünetek, például féloldali gyengeség, bénulás, érzéskiesés vagy a beszédzavarok állnak fenn (afázia Lásd még ). Kis agyvérzéseken átesett betegek feltűnően javulhatnak.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

86. FEJEZET A szélütés (stroke)