Az infantilis spazmus és lázgörcsök majdnem kizárólag gyermekekben fordulnak elő.
Az infantilis spazmus (salaam rohamok) során a hátán fekvő gyermek hirtelen felemeli és behajlítja a karjait, felsőteste előrehajlik, pedig kinyújtja. Ezek a rohamok csak néhány másodpercig tartanak, de naponta többször ismétlődhetnek. Rendszerint 3 évesnél fiatalabb gyermekekben lépnek föl. Sok esetben ezek a rohamok az élet későbbi szakaszában más rohamformába mennek át. A legtöbb, ilyen gyermek idegrendszerileg lassan fejlődik, és értelmileg visszamaradt. A rohamok kezelésére adrenokortikotróp hormont (ACTH) vagy egyéb kortikoszteroidot használnak. Antikonvulzív szerekkel a tünetek rendszerint nem uralhatóak, bár a klonazepám és a nitrazepam jó hatású lehet.
A lázgörcsök láz okozta görcsrohamok. A 6 hónapos és 5 éves életkor közötti gyermekek mintegy 4%-ában fordulnak elő, leggyakrabban azonban a 9. és 20. hónap között. A lázgörcsre való hajlam egyes családokban gyakoribb. A legtöbb érintett gyermek csak egyszer esik át lázgörcsön, ami az esetek zömében 15 percnél rövidebb ideig tart. A lázgörcsök egyszerűek és komplexek lehetnek. Az egyszerű görcs során 15 percnél rövidebb ideig az egész test rángatózik (generalizált roham). Komplex görcsnek azt nevezzük, ha az egész testre vagy csak egy testfélre - parciális roham - kiterjedő rángás 15 percnél tovább tart, vagy a roham 24 órán belül ismétlődik. A komplex lázgörcsöt átélő gyermekekben az epilepszia kialakulásának nagyobb az esélye.
A lázgörcsös gyermeket kivizsgálás céljából sürgősségi osztályra kell vinni. Nem
mindig egyértelmű, hogy a gyermek nem szenved-e agyhártya- vagy agyvelőgyulladásban, és
ezek a kórképek további kivizsgálást és kezelést tesznek szükségessé. 
Az egyszerű görcsrohamban rendszerint csak lázcsillapító kezelés
indokolt. Visszatérő egyszerű vagy komplex lázgörcsökben fenobarbitállal a roham
kialakulása meggátolható. A fenobarbitál azonban nagy mértékben csökkentheti a gyermek
tanulási képességét, ezért egyéb antikonvulzív szerek alkalmazása is indokolt.
