Mivel az agy különböző területei speciális funkciókkal bírnak, az agykárosodás helye meghatározza a kialakuló működészavar jellegét. Annak is jelentősége van, hogy az agy melyik fele érintett, ugyanis a nagyagyi féltekék (hemiszfériumok) nem egyformák. Néhány agyi működést kizárólag az egyik félteke végez. Így például az egyik testfél mozgásait és érzékelését az ellenkező oldali hemiszférium ellenőrzi. Vannak olyan funkciók is, melyekben az egyik félteke szerepe döntő. Így a nyelvi készségek tekintetében a bal hemiszférium a domináns. Ezek a működések az agy egyoldali károsodásánal teljesen kieshetnek. Léteznek olyan agyi működések is, melyek, mint az emlékezet, mindkét féltekéhez kötődnek, s ezért csak kétoldali károsodás vezet teljes elvesztésükhöz.

A működészavarok jellemzőek a károsodott agyterületre.

Homloklebeny sérülés:Általában véve az ilyen károsodás a problémamegoldó képesség elvesztésével jár. Emellett a személy nem képes a cselekedetek tervezésére és kezdeményezésére, például nem tud átkelni az utcán vagy egy összetett kérdést megválaszolni.

Amennyiben a homloklebeny hátsó része sérül meg (ez a régió felelős az akaratlagos mozgásokért) gyengeség vagy bénulás léphet fel. Mivel mindkét félteke zömében az ellenkező oldali testfél mozgásait irányítja, a bal hemiszférium sérülése jobb oldali gyengeséggel jár, és fordítva.

A homloklebeny középső részének károsodásakor az akaratlagos szemmozgatás képessége vész el, a személy nem képes komplex mozdulatsort helyes sorrendben kivitelezni. Ezen kívül a szavak kimondása is károsodhat. Ezt nevezik motoros afáziának.

A homloklebeny elülső részének bántalma csökkent koncentráló képességgel, a beszéd folyamatosságának csökkenésével járhat, jelentkezhet apátia, figyelemzavar is. Az ilyen személy a kérdésekre lassan reagál, gátlástalan, mely esetenként a társadalmi normáktól elütő viselkedésben nyilvánul meg. A gátlástalanság indokolatlan eufóriával vagy depresszióval is járhat, párosulhat túlzó vitakészséggel vagy passzivitással, és durva nyelvhasználat is jellemezheti. Ezek a személyek nem egyszer teljes közönnyel viseltetnek tetteik következményei iránt. Előfordulhat az is, hogy a mondanivalójukat állandóan ismételgetik.

Falilebeny károsodás:a fali lebeny elülső részének bántalma ellenkező oldali zsibbadással, érzéskieséssel jár. Az érintett személy nehezen tudja lokalizálni az érzés pontos helyét és fajtáját (fájdalom, hideg, meleg vagy vibráció). A fali lebeny hátsó résznek károsodása a jobb és baloldal felismerés zavarával, számolási problémákkal, és rajzolási nehézségekkel jár. A jobb fali lebeny károsodása apraxiát idézhet elő, melynek során egyszerű feladatok végzése szenved zavart, így pl.: nem tud fésülködni vagy öltözködni. Ennek a lebenynek a hirtelen károsodása miatt a beteg esetenként nem vesz tudomást a betegségének súlyosságáról, sőt akár elhanyagolja a sérüléssel ellenkező oldali testfelét, vagy letagadja annak létezését (neglekt). A betegek zavartak lehetnek, öltözködésre valamint egyéb hétköznapi tevékenységek elvégzésére képtelenné válhatnak.

Halántéklebeny károsodás:A jobb oldali halántéklebeny sérülése következében a hangokkal és alakzatokkal kapcsolatos emlékezet károsodik. Bal oldali sérülés ezzel szemben a szóemlékezet és a beszédmegértés zavarával járhat (szenzoros afázia). A halántéklebeny körülírt károsodása némely esetben személyiségváltozáshoz, a humorérzék elvesztéséhez, túlzott vallásossághoz és a libidó elvesztéséhez vezethet.

Nyakszirti (tarkó-) lebeny károsodás:Ebben a lebenyben helyezkedik el a képi információt feldolgozó fő központ, emiatt a kétoldali károsodás kérgi vakságot eredményez. Ez utóbbiban szenvedők a szemek épsége ellenére sem látnak. Néhány kérgi vakságban szenvedő beteg nincs tisztában azzal, hogy nem lát. A nyakszirti lebeny elülső részének károsodása miatt a beteg nem ismeri fel az ismerős tárgyakat és arcokat, és nem képes a látott dolgok helyes értelmezésére.