A hiperszomnia az össz-alvásidő jelentős megnövekedését jelenti.
Hiperszomnia alatt az alvás teljes idejének legalább 25%-os növekedését értjük, amely legalább néhány napon át tart. Kevésbé gyakori, mint az álmatlanság. Nem tekinthető kórosnak a több napos alváshiány vagy nagy fizikai megterhelés után jelentkező hosszabb időtartamú alvás, hiszen ilyenkor ez teljesen normális reakció.
A kóros aluszékonyság súlyos betegségek egyik figyelmeztető jele lehet. Gondolnunk kell idegrendszeri kórképekre (mint pl. agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás vagy agytumor), szív- és tüdőbetegségekre, májelégtelenségre, valamint alvási apnoera illetve pszichológiai betegségekre (pl. súlyos szorongás vagy depresszió). A serdülőkorban jelentkező hiperszomnia esetén narkolepszia gyanúja merül fel. Természetesen altatók túlzott használata is megnövelheti az alvásigényt.
Kóros aluszékonyság miatt jelentkező beteg esetén a hangulatra, az alvás-ébrenlét
ciklusra, és a gyógyszerszedésre kérdez rá az orvos. A beteg kóros alvási szokásairól
gyakran leginkább a hálótárs tud a legpontosabb információkkal szolgálni. Kórosnak
tekinthető a horkolás hosszú légzésszünetekkel (obstruktív alvási apnoe jele lehet), a
fogcsikorgatás, a rugdalózás és az alvajárás. A szív-, a tüdő- és a májfunkció
ellenőrzése is része az orvosi vizsgálatnak. Szükségessé válhat az ideggyógyászati
vizsgálat is, 
ami memóriazavarra vagy más idegrendszeri
kórképre deríthet fényt. Amennyiben ez utóbbira van gyanú, komputertomográfia (CT) vagy
mágneses rezonancia (MR) vizsgálatot végeznek, és a beteget neurológus szakorvoshoz
irányítják.
