MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
A mozgás okozta betegség (tengeribetegség)
A mozgás okozta betegséget (ismert még tengeribetegség, autós-, vonat- és légi
betegség néven) az utazás során a mozgás váltja ki, számos tünete közül a legjellemzőbb
a hányinger.
A mozgás okozta tünetcsoport akkor jelentkezik, ha az agy a mozgást érzékelő
receptorok felől egymásnak ellentmondó információkat kap. A mozgást érzékelőkhöz
tartozik a szem, a belsőfül félkörös ívjáratai (melyek az egyensúly szabályozásban
játszanak szerepet) és az izomban levő tudósító receptorok. A tengeri betegség gyakran
lép fel hajózáskor, mikor a hajó imbolyog és hánykolódik. Mozgó autóban, vidámparki
játékokon és egyéb, mozgásban lévő járműveken szintén előfordulhat ez a tünetcsoport.
Egyesek különösen fogékonyak ilyen panaszokra. A félelem, a szorongás és a levegőtlenség
fokozzák a tengeri betegségre való hajlamot.
Panaszok, tünetek és kórisme
A panaszok viszonylag hirtelen kezdődnek. Rendszerint hányinger, általános rossz
közérzet, vertigo, fejfájás és levertség jelentkezik, elsápadás, izzadás lép fel és
kellemetlenül melegnek érzik a környezetet. Hányás gyakran társul. Fokozott
nyáltermelés (gyakran a hányás bevezető tüneteként) és szapora mély légvételek
(hiperventilláció) lehetnek a további tünetek. A hiperventilláció következtében
gyengeségérzés jelentkezik. A hányinger és hányás következtében az érintett személy
legyengültnek érzi magát. Elhúzódó hányás következményeként alacsony vérnyomás és
kiszáradás is felléphet. A panaszok a mozgás megszűntekor, illetve a jármű elhagyását
követően rendszerint fokozatosan megszűnnek. Hosszú utazások alatt, például
hajóutakon, a betegek megszokják a mozgást (részben a modern hajókba beépített,
mozgásokat a minimumra csökkentő stabilizátoroknak köszönhetően), és egyre jobban
érzik magukat.
A tengeribetegség diagnózisa a jellemző panaszok és a tünetek kialakulása alapján
állítható fel.
Megelőzés és kezelés
A megelőzés alapvető fontosságú. Ennek során fontos szempontok a következők:
- . Olyan ülést válasszunk, ahol a mozgást legkevésbé lehet érezni (autók első ülése,
a repülők szárny melletti ülései, a hajó elülső, középső kabinjai vagy a felső
szintje)
- . Tartsuk fejünket és nyakunkat a lehető legmozdulatlanabb helyzetben
- . Arccal a menetirány felé, hátradőlve üljünk
- . Tartsuk a tekintetünket a horizonton, vagy egyéb távoli, mozdulatlan tárgyon
- . Ne olvassunk
- . Jussunk friss levegőhöz, nyissunk ki egy ablakot vagy szellőzőnyílást, vagy
menjünk a hajó fedélzetére
- . Ne igyunk alkoholos italokat és ne dohányozzunk (mindkettő fokozhatja a
hányingert)
- . Csak kevés, alacsony zsír- és magas szénhidráttartalmú ételeket fogyasszunk,
kerüljük az intenzív illatú és ízű élelmiszereket
- . Rövid repülőutakon, különösen kis repülőkön kerüljük az evést és az ivást
Utazás előtt a betegségre hajlamos emberek megkérdezhetik az orvosukat, hogy melyik
recept nélkül kapható gyógyszert ajánlja a panaszok megelőzésére, vagy megkérhetik,
hogy írjon fel ilyen hatású készítményt. Az alábbi gyógyszerek jönnek szóba: ciklizin,
dimenhidrinát, difenhidramin, meklizin, perfenazin és a szkopolamin. Ezek a szerek
mind álmosságot okoznak, azonban csecsemőkben és nagyon fiatal gyerekekben
nyugtalanságot okozhatnak, ezért ebben az életkorban csak orvosi felügyelet mellett
adhatóak.
Amennyiben a roszullét már kialakult, keksz vagy szénsavas italok, pl. ginger ale
(gyömbér) fogyasztása lehet hatékony. A hányinger miatt, az egyetlen tapaszban
alkalmazott szer, a szkopolamin gyakran előnyösebb, mint a szájon át adható
gyógyszerek. Szükség esetén a gyógyszerek injekcióban is adhatóak.