Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Orvosválasztási nyilatkozat csak a kórházban dolgozó illetve azzal szerződésben álló orvosokra vonatkozik? (tehát más kórházban dolgozókra nem?)
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

Tenziós fejfájások

A tenziós fejfájás rendszerint enyhe vagy mérsékelt fájdalom, mely az egész fejet érintő abroncsszerű, szorító fájdalmat okoz.

A tenziós fejfájás oka nem teljesen tisztázott, valószínű, hogy az alacsony fájdalomküszöb és a stressz szerepet játszik a kialakulásában. A stressz pontos szerepe nem világos, és jelenléte önmagában nem magyarázza a tüneteket.


Panaszok, tünetek és kórisme

A leginkább az enyhe-mérsékelt fájdalom a jellemző, azonban néha kifejezetten súlyos fájdalom is lehet. Az abroncsszerű szorító érzés az egész fejet érinti. A fájdalom a fél órától akár egy hétig is tarthat. A migrénnel ellentétben nem társul hozzá hányinger, hányás és a fizikai aktivitás, fény, hangok és szagok nem súlyosbítják a panaszokat. A típusos tenziós fejfájás ébredés után több órával jelentkezik, és csak ritkán ébreszti fel a beteget álmából.

A diagnózis a beteg panaszain és a fizikális vizsgálat eredményén alapul. Nincs olyan vizsgálat, amely minden kétséget kizáróan megerősíti a diagnózist. Ritkán CT- vagy MRI-vizsgálattal zárják ki a többi kórképet, erre különösen akkor van szükség, ha a fejfájás a közelmúltban jelentkezett először.


Kezelés

Az enyhe-mérsékelt fejfájásokra gyakorlatilag minden vény nélkül beszerezhető gyógyszer szóba jöhet, például az aszpirin, az paracetamol vagy az ibuprofen. Lásd még Lásd még Ezek a szerek a panaszok gyors, időleges csökkenését eredményezik. Az érintett terület masszírozása szintén közrejátszhat a tünetek enyhítésében. Súlyos fájdalom esetén erősebb - receptköteles szerek -, így akár opiát tartalmú (kábító) fájdalomcsillapítók is szóba jöhetnek (pl. kodein, oxikodon). Lásd még Néhány emberben a koffein, mely bizonyos készítmények egyik összetevője, fokozza a fájdalomcsillapítók hatását. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a fájdalomcsillapítók és a koffein túlzott használata krónikus, nap mint nap fellépő fejfájáshoz vezethet. Ilyen ún. megvonási ("rebound") fejfájás jelentkezhet, ha a gyógyszerszedés elmarad vagy késik, illetve a koffeinfogyasztás csökken vagy megszűnik.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

79. FEJEZET A fejfájás
Tenziós fejfájások
A migrén »
A "cluster" fejfájás »