A perifériás idegrendszert több mint százmilliárd idegsejt alkotja. Ezek úgy hálózzák be a testünket, mint megannyi sürgönydrót, összekapcsolva az agyat a test egyéb részeivel, sokszor egymással is. A perifériás idegek valójában idegrost-kötegek. Ezek a rostok az átmérőjük függvényében eltérő sebességgel szállítják az impulzusokat.
A perifériás idegrendszert két részre osztjuk: a szomatikus és a vegetatív idegrendszerre. A szomatikus idegrendszerhez tartoznak az agyból és a gerincvelőből az akaratlagosan mozgatható izmokhoz menő idegek (vázizomzat) és a bőr érzőreceptoraiból a gerincvelőbe, agyba tartó érzőidegek. (Az érzőreceptorok az idegrostok specializált végződései. Feladatuk az információk gyűjtése a testben és a körül.)
A vegetatív idegrendszer az agytörzset és a gerincvelőt a belső szervekkel köti össze, és a test olyan folyamatainak a szabályozásában vesz részt, amelyekhez nem kell az ember tudatos közreműködése, pl.: a pulzusszám, a vérnyomás, a légzésszám, a gyomorsav-termelődés mennyisége, de ide tartozik a táplálék gyomor-bél rendszeren keresztüli haladásának a sebessége is. A vegetatív idegrendszernek két része van: a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer. A kettő együtt működik, rendszerint az egyik aktiválja, a másik gátolja egy bizonyos belső szerv működését. A szimpatikus rendszer fő funkciója az, hogy felkészítse a szervezetet a stresszre, ill. veszélyhelyzetekre: a harcra vagy a menekülésre. A paraszimpatikus rendszer a szervezet hétköznapi működését biztosítja. Így például míg a szimpatikus rendszer pulzusszám fokozódást, vérnyomás- és légzésszám növekedést produkál, addig a paraszimpatikus rendszer ezek mindegyikét csökkenti.
Agyidegek és gerincvelői idegek: Az agyat a szemekkel, fülekkel, orral, garattal és a
fej, nyak különböző pontjaival összekötő idegek az agyidegek; öszszesen 12 pár van
belőlük.
Gerincvelői idegeknek pedig azokat az idegeket
hívjuk, amelyek a gerincvelőt kötik össze a test egyéb részeivel. Az agy a test
legnagyobb részével a gerincvelői idegeken keresztül kommunikál. 31 pár gerincvelői
idegünk a gerincvelő hosszában kis távolságokban követi egymást.
Számos agyideg és a legtöbb gerincvelői ideg mind szomatikus,
mind vegetatív funkciókat ellát.
A gerincvelői idegek a gerincvelőből erednek és a csigolyák közti réseken lépnek ki
Mindegyik ideg két gyökkel ered: az egyik elől, a másik hátul hagyja el a gerincvelőt.
Az elülső gyök mozgató (motoros) idegrostokat tartalmaz, ezek viszik az agy és a
gerincvelő parancsait a test többi részéhez, kiváltképp a vázizomzathoz. A hátsó gyökben
az érző (szenzoros) idegrostok lépnek a gerincvelőbe, ezek közvetítik a szervezetből a
testhelyzettel, fénnyel, tapintással, hőmérséklettel, fájdalommal kapcsolatos
információkat az agy felé. Minden érző ideg a test egy meghatározott területéről, az ún.
dermatomából visz információkat.
Miután kiléptek a gerincvelőből, néhány ideg öszszefonódik, fonatokat képeznek, ezeket nevezzük plexusoknak. A plexusban a különböző gerincvelői idegekből származó rostok úgy csoportosulnak, hogy az egy bizonyos területet ellátó rostok mind egy perifériás idegbe kerüljenek.
Kapcsolódó kép »







