A tendinitisz az ín gyulladása, a tendovaginitisz pedig olyan íngyulladás, mely az ínat körülvevő védőhüvelyre (ínhüvelyre) is kiterjed.
Az inak erős szöveti, rostos szalagok, melyek az izmokat a csontokhoz erősítik. Az ínhüvely az inak egy részét veszi körül.
Az ingyulladás leginkább a közép- és idősebb korúak betegsége, mivel ekkorra az inak
sérülékenyebbekké válnak. Előfordul azonban fiatalabbakban is intenzív terhelés (rotátor
köpeny tendinitisz 
) vagy sokszor ismételt mozgássor
hatására.
Bizonyos inak, különösen a kéz és az alkar területén erősen hajlamosak a gyulladásra.
Annak az ínnak a gyulladását, amely segítségével a hüvelykujj a kéztől távolodó mozgást
végez De Quervain-szindrómának nevezik. A kézujjakat behajlító inak gyulladáskor
beragadnak az ínhüvelyükbe, és a beteg mozgatáskor úgy érzi, mintha azok pattannának
(pattanó-ujj ). A felkaron a bicepsz izmok fölötti ín
(kétfejű izom ínja) gyulladása akkor okoz fájdalmat, ha a beteg a könyökét behajlítja,
vagy a karját felemeli illetve elfordítja. Gyakori a gyulladás az Achilles-ínban a
saroknál, és a lábfej felső részén futó inban.
Egyes ízületi betegségek, pl a. reumatoid artritisz, a szkleroderma, a köszvény és a Reiter-szindróma is okozhatnak ínhüvelygyulladást. Gonorreás betegekben, különösen nőkben, a gonokokkusz baktériumok menzesz vagy terhesség alatt szóródhatnak, és ínhüvelygyulladást okozhatnak, rendszerint a váll, a csukló, az ujjak, a csípő, a boka és a lábfej szöveteit érintve.
