Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Kik jogosultak a terhességmegszakítás iránti kérelem előterjesztésére?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

A Reiter-szindróma

A Reiter-szindróma (reaktív artritisz) az ízületek és az inak tapadási helyének gyulladása az ízületek közelében, melyet gyakran kísér a szem kötőhártyájának, Lásd még illetve a száj, a húgyutak és nemi szervek nyálkahártyájának a gyulladása, valamint jellegzetes bőrkiütés.

A Reiter-szindrómát reaktív artritisznek is nevezik, mert az ízületek gyulladása nagy valószínűséggel reakció a belekből vagy a nemi szervekből eredő fertőzésre. A betegség 20-40 év közötti férfiakban a leggyakoribb.

A szindrómának két formája ismert. Az egyik szexuális úton terjed, mint a chlamydia fertőzés, és leginkább fiatal férfiakban fordul elő; a másik általában bélfertőzéseket követően alakul ki, például shigella, szalmonella után. A legtöbb betegben ilyen fertőzések után nem fejlődik ki Reiter-szindróma. Csak azokon észlelhető, akik genetikusan hajlamosak az ilyen típusú reakcióra, mely részben ugyanahhoz a génhez kapcsolódik, melyet a szpondilitisz ankilopoetikában szenvedőkben találtak. Van néhány bizonyíték arra, hogy a chlamydia és valószínűleg más baktériumok az ízületekre terjednek, de a fertőzés és az arra adott immunválasz szerepe még nem tisztázott.


Panaszok, tünetek

A tünetek tipikusan 7-14 nappal a fertőzés után kezdődnek. A húgycső (uretra - az a csatorna, mely a húgyhólyagból a külvilágba vezeti ki a vizeletet) vagy közvetlenül fertőződik, vagy egy bélfertőzésre reagálva gyullad be. Férfiakban ez a gyulladás közepes fájdalommal jár, és a hímvesszőből váladékozás, vagy a makk bőrén kiütés jelenik meg (balanitisz circinata). A dülmirigy is fájdalmasan begyulladhat. Nőkben a nemiszervi és húgyúti tünetek, ha egyáltalán észlelhetők, rendszerint enyhék, enyhe hüvelyváladékozással vagy kellemetlen vizeléssel járnak.

A kötőhártya (a szemhéjak szélét és a szemgolyót borító hártya) kipirosodik és begyullad, viszketést vagy égő érzést, fokozott könnyezést okozva. Az ízületi fájdalom és gyulladás lehet enyhe vagy súlyos. Általában egyszerre több ízület érintett - különösen a térd, a lábujjak ízületei, és azok a helyek, ahol az inak a csontokhoz tapadnak, például a sarkaknál.

Apró, fájdalmatlan vagy kissé érzékeny sebek alakulnak ki a szájban. Időnként jellegzetes, kemény, megvastagodott foltokból álló bőrkiütések jelentkeznek, főként a tenyéren és a talpon (keratoderma blennorrágikum). A kéz- és lábujjak körmei alatt sárga lerakódás figyelhető meg.

A kezdeti tünetek 3-4 hónap alatt a legtöbb betegben megszűnnek. A betegek felében azonban az ízületi gyulladás vagy egyéb tünetek több éven keresztül visszatérnek. Ha a betegség sokáig elhúzódik, vagy kiújul, a gerinc és az ízületek deformálódhatnak. A Reiter-szindrómában szenvedő betegek közül igen kevesen válnak véglegesen rokkanttá.


Kórisme és kezelés

Az ízületek, a nemi és húgyúti szervek, a bőr és a szem tüneteinek együttese alapján az orvos már gyanakodhat Reiter-szindrómára. Mivel azonban a tünetek nem mindig jelennek meg egyszerre, a betegséget sokszor csak néhány hónap után lehet felismerni. Nincs olyan egyszerű laboratóriumi vizsgálat, amely alapján a diagnózis egyértelműen meghatározható, de gyakran kérnek röntgenfelvételt az ízületek állapotának felmérésére. Vizsgálat céljából mintát vehetnek tamponnal a húgycsőből, vagy tűvel az ízületi folyadékból, illetve az ízületből biopszia (szövetminta vétele és mikroszkópos elemzése) történhet a szindrómát kiváltó fertőző kórokozó meghatározására.

Ha a nemi szervek és húgyutak begyulladtak, a fertőzés leküzdésére antibiotikumot adnak, de a kezelés nem mindig sikeres, és nem ismert, hogy milyen hosszú az optimális ideje.

Az ízületi gyulladásra általában nem-szteroid gyulladásgátlót kell szedni. Lásd még Ezen kívül szulfaszalazin vagy immunszupresszív metotrexát alkalmazható, mint reumatoid artritiszben. A kortikoszteroidokat általában nem tablettában, hanem injekcióban adják, közvetlenül a gyulladt ízületbe, ami sokszor segít.

A kötőhártya-gyulladás és a bőrsebek általában nem igényelnek kezelést, bár a súlyos szemgyulladásra néha kortikoszteroid kenőcsöt vagy szemcseppet adnak.

A megjelenített alfejezetet tartalmazó fejezet és további alfejezetei:

67. FEJEZET Reumatoid artritisz és más gyulladásos artritiszek