MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »
Tartalomjegyzékhez »
Fertőzéses ízületi gyulladás (artritisz)
A fertőzéses eredetű ízületi gyulladás
(szeptikus artritisz) az ízületi folyadék és szövetek gyulladása, melyet általában
baktériumok, de időnként vírusok vagy gombák okoznak.
Azok az egyének hajlamosabbak fertőzéses ízületi gyulladásra, akiknek az ízületei
károsodottak, pl.: reumatoid artritisz, oszteoartritisz vagy sérülés (traumás artritisz)
miatt; náluk a fertőzés a véráram útján történik. Például egy idős tüdőgyulladásban és
szepszisben (vérmérgezésben) szenvedő beteg eleshet, és sérülhet a csuklója. A bevérzés
a sérült csuklóban fertőzéses artritiszt eredményezhet.
A fertőzés kórokozói főként baktériumok, általában a vérrel jutnak el az ízületbe, de
a fertőzés bekövetkezhet közvetlenül is pl.: műtét, injekció vagy sérülés során.
Különböző baktériumok okozhatják az ízület fertőzését, de a beteg életkorától függ, hogy
közülük melyik a legvalószínűbb. Csecsemőkben és kisgyermekekben leggyakrabban a
sztafilokokkuszok és az úgynevezett Gram-negatív bacillusok mutathatók ki, míg nagyobb
gyermekekben és felnőttekben főként a gonokokkuszok (a gonorrea kórokozói),
sztafilokokkuszok és sztreptokokkuszok. Időnként spirochéták, olyan típusú baktériumok,
melyek a Lyme-kórt és a szifiliszt okozzák, is ízületi gyulladást válthatnak ki.
Vírusok - mint a humán immunhiány vírus (HIV), a parvovírusok és a rubeola, a mumpsz,
a hepatitisz-B vírusai - bármilyen életkorban vezethetnek ízületi fertőzéshez. Lassan
kifejlődő idült ízületi fertőzéseket leggyakrabban aMycobacterium tuberculosis(TBC-t okozó egyik baktérium) vagy gombák
okoznak.
Panaszok, tünetek
Csecsemőknél a fertőzés általában lázzal és fájdalommal jár, ezért rendszerint
nyűgösek. Általában nem mozgatják a fertőzött ízületet, mert az mozgatásra vagy
érintésre fájdalmas. A kisgyermekek térd- és csípőízületi fertőzéssel nem akarnak
járni. Nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél a tünetek általában rendkívül hirtelen
kezdődnek. A fertőzött ízület általában kipirosodik és meleg lesz, mozgatása vagy
tapintása heves fájdalommal jár. Folyadék gyűlik fel benne, ettől megduzzad, és
merevvé válik. A tünetek közé tartozik a láz és a hidegrázás is. A mycobacteriumok
vagy gombák okozta idült fertőzéses ízületi gyulladás kevésbé drámai tünetekkel
(kisebb fájdalommal, alacsonyabb lázzal) jár.
A fertőzés leggyakrabban a térd, a váll, a csukló, a csípő, a könyök és a kézujjak
ízületeiben alakulnak ki. A legtöbb bakteriális, gombás és mycobacteriális fertőzés
csak egy ízületet érint, néha azonban többet is. A Lyme-kór baktériuma pl.:
leggyakrabban a térdízületet fertőzi meg. A gonokokkusz baktériumok és a vírusok
ugyanakkor egyszerre számos ízületet megfertőzhetnek.
Kórisme
Fertőzéses ízületi gyulladás gyanúja esetén bizonyos vizsgálatokat azonnal el kell
végezni. Általában tűvel mintát vesznek az ízületi folyadékból. Ebből
fehérvérsejtszámot néznek, és baktérium és más kórokozó irányában vizsgálják. Az
ízületi folyadékból csaknem minden esetben kimutatható és meghatározható a fertőzést
okozó baktérium, hacsak a beteg aktuálisan nem szedett antibiotikumot. Azonban a
gonorrea, a Lyme-kór és a szifilisz baktériumait nehéz kimutatni az ízületi
folyadékból. Ha baktérium nő ki a tenyésztés során, a laboratórium megvizsgálja, mely
antibiotikumok hatékonyak ellene.
Az orvos rendszerint vérvizsgálatokat is rendel, mert az ízületi fertőzést okozó
baktérium gyakran a vérben is megjelenik. Köpet-, gerincfolyadék- és vizelettenyésztés
szintén elvégezhető, hogy a fertőzés forrását azonosítsák.
Kórjóslat és kezelés
Fertőzés alapos gyanúja esetén rögtön antibiotikumot kell adni a betegnek, még
mielőtt a laboratóriumi vizsgálatok azonosították a kórokozót. Azokat az
antibiotikumokat kell először adni, melyek képesek elpusztítani a legvalószínűbb
baktériumokat, és ha szükséges, később más antibiotikumok is adhatók. Először a beteg
gyakran intravénásan kapja a gyógyszert, mert így megfelelő mennyiségű gyógyszer jut
el az ízületbe. Ha az antibiotikumok hatékonyak a kórokozó baktériumok ellen,
rendszerint 48 órán belül javulás várható. Amint az orvos megkapja a laboratóriumi
eredményeket, a kórokozó baktérium érzékenysége alapján antibiotikum váltás lehet
szükséges.
A képződő gennyet az orvos tűvel távolítja el, hogy a felgyülemlést megakadályozza;
a felgyülemlett genny károsítja az ízületet. Ha a lebocsátás tűvel nehéz (mint a
csípőízület esetén) vagy sikertelen, artroszkópia (olyan eljárás melynek során egy kis
üvegszálas optikát vezetnek közvetlenül az ízület belsejébe), 
vagy műtét szükséges az ízület lecsapolására. Néha kis csövet
hagynak az ízületben a genny ürülésére. Az ízület sínezése (nyugalomba helyezése)
először enyhíti a fájdalmat, de gyógytorna is szükséges az ízület merevedésének és
végleges funkcióromlásának megelőzésére.
A gombás fertőzéseket gombaellenes gyógyszerekkel kezeljük; a mycobacteriumok által
okozott fertőzéseket több antibiotikum együttes alkalmazásával kezelik. A
vírusfertőzések legtöbbször beavatkozás nélkül is javulnak - ilyenkor csak paracetamol
vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) kell a fájdalom és a láz csillapítására.
