Az oszteokondróma (csont- és porcszövetből álló csontkinövés) a jóindulatú csontdaganatok leggyakoribb fajtája, általában 10 és 20 éves kor között fordul elő. A daganat a csont felszínén keletkezik, és kemény dudorként tapintható. Néha csak egy daganat képződik, más betegekben több is. Hajlam több daganat együttes megjelenésére családi előfordulást mutathat.
Azoknak a betegeknek, akiknek több oszteokondrómájuk is van, mintegy 10% esélyük van arra, hogy életük folyamán bármikor a kondroszarkómának nevezett rosszindulatú daganat fejlődjön ki (feltehetően egy meglévő oszteokondrómából); a műtéti eltávolítás általában megfelelő kezelés növekvő vagy új tüneteket okozó daganatoknál. Ezen betegek rendszeres ellenőrzése javasolt. Azoknál viszont, akiknél csak egy oszteokondróma észlelhető, nem valószínű a kondroszarkóma kialakulása; ezért az egyedül jelentkező oszteokondrómát általában nem kell eltávolítani, hacsak nem okoz panaszokat, például fokozódó duzzadást.
A kondróma a csont belsejében alakul ki, általában 10-30 éves korban. A daganatot gyakran akkor veszik észre, amikor más okból röntgenfelvételt készítenek, és radiológia képük alapján felismerik a röntgenfelvételen. A kondrómák egy része fájdalmas; azonban nem kell eltávolítani vagy kezelni ha panaszt nem okoznak. Később azonban nem árt röntgennel figyelni a méretét. Ha a diagnózist nem lehet biztosan felállítani a röntgenfelvétel alapján, vagy ha fájdalmat okoz, biopsziát kell végezni, általában a teljes daganatból (kimetszéses biopszia), annak eldöntésére, hogy a daganat jó- vagy rosszindulatú.
A kondroblasztóma a csontok végén keletkező ritka daganat. Leggyakrabban 10 és 20 év között fordul elő. Okozhat fájdalmat, és gyakran ez vezet felfedezéséhez. Kezeletlenül folyamatosan nőhet és pusztítja a csontot; ezért a kezelés a műtéti eltávolítás. Esetenként az ilyen típusú daganatok műtét után kiújulnak.
A kondromixoid fibróma (kondromixofibróma) rendkívül ritka, általában 30 éves kor alatt előforduló daganat; rendszerint a hosszú csontok végein jelentkezik. Szokásos tünete a fájdalom. Ez a daganattípus jellemző képet ad a röntgenfelvételen. A kezelés műtéti eltávolításból áll, mely rendszerint végleges megoldás, bár néha a daganat kiújul.
Az oszteoid oszteóma(csontszerű csontdaganat) igen apró daganat, általában 20-40 éves kor között fejlődik ki. Leginkább a kar és a láb csontjaiban keletkezik, de máshol is előfordul. A betegséggel járó fájdalom, mely éjszaka súlyosbodhat, kis adag aszpirinnel enyhíthető. Néha a daganatot körülvevő izmok elsorvadnak (atrófia); ezen a tumor eltávolításával lehet javítani. Radioaktív izotópos csontszcintigráfiával meghatározható a daganat pontos helye. Néha ehhez további vizsgálatok is szükségesek, például CT felvételek. A fájdalom végleges megszűntetésének egyik módja, ha a daganatot műtéti úton eltávolítják. A betegek egy része azonban inkább szedi évekig az aszpirint, minthogy a műtétre vállalkozzon. A másik mód kevésbé invazív. Ennek során az orvos CT által vezérelve, tűszerű szondákat helyez a daganatba. Azután rádiofrekvenciás lökéshullámokat alkalmaznak a tumor elpusztítására. A fájdalmat leszámítva, a kórjóslat jó.
Az óriássejtes daganat általában 20-as, 30-as éveiben járó emberek betegsége. Leggyakrabban a csontok végein keletkezik, és onnan terjed a szomszédos szövetekre. Legtöbbször fájdalommal jár. A kezelés a daganat méretétől függ. A kisebb elváltozást műtéttel eltávolítják, és az üreget csontbeültetéssel vagy szintetikus csontcementtel töltik ki, hogy megőrizzék a csont szerkezetét. Néha, nagyon nagy kiterjedésű daganatoknál szükséges a csont érintett részének eltávolítása is. A műtéttel gyógyított tumorok körülbelül 10%-a újul ki. A daganat ritkán alakul át rosszindulatú betegséggé.
