A hüvelyi fertőzések típusos tünetei a hüvelyfolyás, és a nemi szervek irritációja. A folyás külleme és mennyisége a kiváltó októl függ. Ritkábban társulhat hozzá érzékenység, duzzanat; egyes esetekben pedig fájdalmas közösülés illetve gyakori, fájdalmas vizeletürítés is. Előfordul, hogy a hüvelybemenetet és a húgycsőnyílást borító szövetek összetapadnak. A hüvelyi fertőzések olykor alig okoznak tüneteket, vagy lehetnek akár teljesen tünetmentesek is. A kezeletlen hüvelyfertőzések egy része azonban néha súlyos szövődményekhez vezethetnek.

A hüvelyfolyásnak, a viszketésnek és a kellemetlen szagnak számos oka lehet, ezért mind gyermek- mind felnőttkorban mindig orvoshoz kell fordulni. A hüvelyi folyás pontos leírása nagy segítség az orvosnak. A kivizsgálás során végigkérdezi a lehetséges okokat: érdeklődik oldatokról vagy krémekről, amelyet a tünetek enyhítésére próbáltak alkalmazni (háziszerek), illetve a higiénés szokásokról. Megkérdezi továbbá, hogy a folyás mikor kezdődött, társul-e hozzá viszketés, égő érzés, fájdalom, vagy seb a nemi területen. Megjelenése összefügg-e menstruációval, állandóan fennáll-e vagy néha elmúlik, és ha volt korábban kóros folyás, akkor az hogyan reagált a kezelésre. Érdeklődik a jelenlegi vagy korábban alkalmazott fogamzásgátló módszerekről, a közösülés után érzett fájdalomról, a korábbi hüvelyi fertőzésekről, és esetleges nemi úton terjedő betegségekről. Megkérdezi azt is, hogy vannak-e a nemi partnerének tünetei, illetve bárki másnak a háztartásban nemi szervet érintő viszketése. Ezen információk segítségével deríti ki az orvos a hüvelyi fertőzés okát, illetve azt, hogy szükséges-e mást is kezelni.

Az orvos kismedencei vizsgálatot végez. Megvizsgálja a hüvelyt, és ha folyást észlel, akkor egy vattapálcával mintát vesz belőle. A mintát mikroszkóppal megvizsgálja vagy tenyészti, hogy kimutassa belőle a baktériumokat vagy egyéb mikroorganizmusokat. Megvizsgálja továbbá a méhet és a petefészket annak érdekében, hogy eldöntse, túlterjed-e a fertőzés a hüvelyen. Ilyenkor kesztyűs kezének mutató és középső ujját a hüvelybe vezeti, másik kezével pedig az alhasra gyakorol nyomást. Ha ez az eljárás jelentős fájdalmat okoz vagy a beteg lázas, a fertőzés valószínűleg tovább terjedt.

A nemi szervek területének tisztán és szárazon tartása segít megelőzni a fertőzést. Mindennapi enyhe szappanos mosakodás (pl. glicerines szappannal), majd öblítés és alapos szárítás javasolt. A vizelet-, vagy székletürítés után az elölről hátrafelé törlés megakadályozza, hogy a végbél baktériumai a hüvelybe jussanak. A gyermekeknek meg kell tanítani a megfelelő higiénét.

A szellős, nedvszívó ruhák (például a pamut, vagy pamuttal borított alsónemű) lehetővé teszik a levegő áramlását, és segítik a nemi szerveket szárazon tartani. Nem javasolt viszont a gyakori hüvelyöblítés és gyógyszeres öblítőszerek használata. Ezek az eljárások csökkentik a hüvely savasságát, elősegítik a fertőzést és ezen keresztül a kismedencei gyulladást. A biztonságos szex, és a szexpartnerek számának korlátozása ugyancsak fontos a megelőzés szempontjából.

A kezelés a kóroktól függ.

A bakteriális vaginózist szájon át szedett, illetve hüvelyi krém vagy gél formájában alkalmazott antibiotikumokkal kezelik. A bakteriális vaginózis általában néhány napon belül megszűnik, de gyakran viszszatér. Ez utóbbi esetben előfordul, hogy hosszú ideig antibiotikumot kell szedni. Propionsavas gél segít a hüvelyváladékot savasabbá tenni, így gátolja a baktériumok növekedését. A nemi úton terjedő betegségek esetén egyidejűleg a partnert is kezelni kell, hogy megelőzzük a visszafertőződést.

A gombafertőzéseket krém, hüvelykúp vagy szájon át szedhető gyógyszer formájában alkalmazott gombaellenes gyógyszerekkel kezelik az érintett területen. Többféle gombaellenes krém és kúp kapható recept nélkül. A szájon át szedett gombaellenes szer egyszeri adagja általában ugyanolyan hatékony, mint a hüvelykrémeké vagy kúpoké. Ha azonban a fertőzés gyakran kiújul, többszöri adagolás válhat szükségessé.

A trichomoniázis kezelésében a metronidazol egyszeri adagja a nők 95%-át meggyógyítja. Az egyszeri adag azonban nagyobb eséllyel okoz hányingert és hányást, mint a többszöri, kisebb dózissal végzett kezelés. Közösülés során óvszert kell használni mindaddig, míg a fertőzés meg nem gyógyul.

A tünetek enyhítésére rövid ideig lehet előre kimért ecetes-vizes öblítést használni. Esetenként a nemi szervekre helyezett jég, hideg borogatás, vagy a hideg ülőfürdő is csökkenti az érzékenységet és a viszketést. Az ülőfürdő alkalmazásakor ülő helyzetben kell elhelyezkedni, hogy a víz csak a nemi szerveket és a végbéltájékot érje. A nemi szervek langyos vizes öblögetése ugyancsak enyhíti a tüneteket.

A gombafertőzésre fokozottan hajlamos - például károsodott immunrendszerű, cukorbeteg vagy tartós antibiotikus kezelés alatt álló - nők esetében előfordul, hogy a további fertőzés megelőzésére egyben gombaellenes szerek alkalmazása is szükséges.