Betegség információkAz vérszegénység (anémia) olyan állapot, amelyben a vörösvértestek száma, vagy a hemoglobin (az oxigént szállító fehérje) mennyisége túl alacsony.
A vörösvértestek a hemoglobin nevű fehérjét tartalmazzák, mely segítségével a tüdőben felveszik az oxigént és a szervezet minden részéhez eljuttatják. Ha a vörösvértestek száma alacsony, vagy a hemoglobin mennyisége kevés, a vér nem tud elégséges mennyiségű oxigént szállítani a szövetekhez, így megjelennek a vérszegénység tünetei.
Számos ok vezethet vérszegénységhez, de ezek összességükben három fő csoportba sorolhatók be: vérvesztés (erős vérzés), nem megfelelő vörösvértest termelés, vagy fokozott pusztulás.
Erős vérzés is okozhat vérszegénységet. A vérzés kialakulhat hirtelen, például baleset vagy műtét közben. Gyakran a vérzés fokozatos és ismétlődő, jellemző a gyomor-, a bél- és a vizelet-rendszer elváltozásai esetén. Idült vérzés tipikusan alacsony vasszinthez vezet, amely tovább rontja a vérszegénységet.
Vérszegénység akkor is kialakulhat, ha a szervezet nem termel elég vörösvértestet. A vörösvérsejt képzéséhez különféle tápanyagokra van szükség; a legfontosabbak: a vas, a B 12 -vitamin és a folsav, azonban nyomokban C-vitamin, riboflavin és réz, valamint a hormonok egyensúlya is szükségek. Ez utóbbiak közül kiemelendő az eritropoetin (a vörösvértest termelést serkentő hormon). A fenti tápanyagok és hormonok nélkül a vörösvértest képzés lassú és elégtelen, vagy a vörösvértest deformált alakú lesz, és képtelen a megfelelő oxigénszállításra. Idült betegségek ugyancsak befolyásolhatják a vörösvértest képzést. Bizonyos körülmények között (például leukémia, limfóma vagy daganatáttét) a csontvelőt idegen sejtek árasztják el és foglalják el annak helyét, ami csökkenti a vörösvértest képzést.
A túlzott vörösvértest pusztulás is vérszegénységhez vezethet. Normál esetben a vörösvértestek körülbelül 120 napig élnek; a csontvelőben, a lépben és a májban lévő tisztítósejtek felismerik, majd elpusztítják az elöregedett vörösvértesteket. Amennyiben a vörösvértestek még éretlen állapotban elpusztulnak (hemolízis), a csontvelő gyorsabb sejttermeléssel próbálja ezt ellensúlyozni. Ha a vörösvértestek pusztulása gyorsabb az újratermelődésüknél, hemolítikus vérszegénység alakulhat ki, ez azonban ritkábban vezet vérszegénységhez, mint az erős vérzés vagy a csökkent termelődés.
Kapcsolódó kép »| Kapcsolódó téma: | Aplasztikus anémia: amikor a csontvelő nem működik » |
A tünetek a vérszegénység mértékétől és a kialakulás gyorsaságától függnek. Enyhe vérszegénységben, különösen, ha az lassan alakult ki, lehet, hogy a betegnek semmiféle panasza nincsen, mások pedig csak fizikai aktivitást követően észlelnek tüneteket. Súlyos vérszegénység esetén már nyugalomban is lehet a betegnek panasza. A tünetek súlyosabbak, ha a közepes vagy súlyos vérszegénység hirtelen alakul ki, például a vérerek sérülésekor fellépő vérzés esetén.
Középsúlyos vérszegénység okozhat fáradékonyságot, gyengeséget és sápadtságot. Ezekhez társulhatnak súlyos vérszegénységben eszméletvesztés, szédülés, erős szomjúságérzet, izzadás, gyenge és elnyomható pulzus, valamint gyorsabb légvételek. Súlyos anémiában fizikai terhelést követően a vádli fájdalmassá válhat, légszomj és mellkasi fájdalom léphet fel, különösen, ha a beteg lábában a vérkeringés nem megfelelő, illetve ha valamilyen tüdő- vagy szívbetegségben szenved.
Előfordul, hogy a vérszegénységre rutin vérvizsgálat kapcsán derül fény, még mielőtt a beteg panaszokat észlelne.
Az alacsony hemoglobinszint és hematokrit érték (vörösvértestek térfogat-százalékos aránya a vértérfogathoz viszonyítva) alátámasztják a vérszegénység tényét, további vizsgálatokkal a kiváltó ok is felderíthető.
