Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

163. FEJEZET - A pajzsmirigy betegségei

A pajzsmirigy egy kis, kb. 5 cm széles mirigy, amely közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el a nyakon, az ádámcsutka alatt. A két lebenyt középen egy isztmus nevű keskeny rész kapcsolja össze, mely így az egész mirigynek csokornyakkendő formát ad. Egészséges emberben a pajzsmirigy kívülről nem látszik és tapintani is alig lehet, ha azonban megnagyobbodik (golyva), az orvos könnyen kitapinthatja és dudorként előemelkedhet a nyakon az ádámcsutka alatt vagy mellett.

A pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek a szervezet kémiai folyamatainak sebességét szabályozzák, vagyis az anyagcsere ütemére hatnak. A pajzsmirigyhormonok kétféleképpen hatnak az anyagcsere folyamatokra: egyrészt fehérje előállítására serkentik a szervezet majdnem minden szövetét, másrészt a sejtek oxigénfelhasználását fokozzák. A pajzsmirigyhormonok számos létfontosságú funkciót befolyásolnak: a szívritmust, a légzésszámot, a kalória-felhasználás sebességét, a bőr fenntartását, a növekedést, a hőtermelést, a termékenységet és az emésztést.

A két pajzsmirigyhormon a T 4 (tiroxin) és a T 3 (trijódtironin). A pajzsmirigy főként T 4 -et termel, ennek a hormonnak az anyagcsere sebességét növelő hatása igen enyhe. A T 4 -ből T 3 keletkezik, mely sokkal aktívabb hormon. A T 4 átalakulása T 3 -má a májban és egyéb szövetekben zajlik. Az átalakulást számos tényező befolyásolja, ilyen a szervezet pillanatnyi igénye és egyéb betegségek egyidejű jelenléte vagy hiánya.

A pajzsmirigyhormonok előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége, mely az elfogyasztott étellel és vízzel kerül a szervezetbe. A pajzsmirigy mintegy csapdába ejti a jódot és pajzsmirigyhormonokat állít elő belőle. A pajzsmirigyhormonok felhasználásakor egy kis jód a hormonból felszabadul, visszakerül a pajzsmirigybe és ott újabb hormon előállításában vesz részt. Furcsa módon a pajzsmirigy némileg kevesebb pajzsmirigyhormont bocsát ki abban az esetben, ha a vérrel nagy mennyiségű jód kerül hozzá.

A pajzsmirigyhormonok szintjét a szervezet egy összetett folyamat segítségével állítja be. Először is, az agyban közvetlenül az agyalapi mirigy felett elhelyezkedő hipotalamusz tirotropin-felszabadító hormont választ ki, mely az agyalapi mirigyben fokozza a pajzsmirigy-serkentő hormon (TSH) termelését. Mint a neve is mutatja, a pajzsmirigy-stimuláló hormon fokozza a pajzsmirigy hormontermelését. Az agyalapi mirigyben a TSH kiválasztása attól függően csökken vagy emelkedik, hogy a vérben keringő pajzsmirigyhormonok szintje magas vagy alacsony.

A pajzsmirigy termeli a kalcitonin nevű hormont is, mely hozzájárul a csontok erősödéséhez azáltal, hogy segíti a kálcium beépülését a csontokba.

Kapcsolódó kép »

Kapcsolódó téma:   Eutireoid sick szindróma »

Diagnosztikus vizsgálatok

Az orvosoknak számtalan vizsgálat áll rendelkezésére a pajzsmirigy működésének felmérésére. Általában az elsőként választott és egyben legjobb mutatója a pajzsmirigy működésének a vér TSH-szintje. Mivel ennek a hormonnak a feladata, hogy a pajzsmirigyet serkentse, a TSH-szintje magas, ha a pajzsmirigy működése elégtelen (vagyis több stimulálásra lenne szüksége) és alacsony, amikor a pajzsmirigy túlműködik (vagyis kevesebb stimulációra lenne szüksége). Azon ritka esetekben azonban, amikor maga az agyalapi mirigy működik kórosan, a TSH-szintje nem tükrözi pontosan a pajzsmirigy funkcióját.

Az orvos a pajzsmirigyhormonok szintjét is megmérheti a vérben. Néhány esetben a tiroxin-kötő globulinnak nevezett fehérje szintjét is megmérik, mert ez a fehérje köti meg a vérben a pajzsmirigyhormonokat. A fehérje kóros vérszintje zavart okozhat a pajzsmirigyhormon teljes szintjének az értékelésében, ugyanis a nem kötött, tehát szabadon lévő hormonok szintjére nincs befolyása, viszont az élettani hatásért éppen ez a rész a felelős. A tiroxin-kötő globulin szintje alacsonyabb vesebetegségekben vagy anabolikus szteroid szedésekor. Ezzel szemben nőkben megemeli a szintjét terhesség, orális fogamzásgátlók vagy egyéb ösztrogének szedése; de magasabb a szint a májgyulladás korai szakaszában is.

Ha az orvos egy vagy több csomót tapint a pajzsmirigy állományában, képalkotó vizsgálatot kérhet. Az ultrahang hanghullámok segítségével méri meg a mirigy méretét, valamint segítségével eldönthető, hogy az elváltozás a mirigyben tömör vagy folyadékkal telt (ciszta). Radioaktív jóddal vagy technéciummal és egy speciális eszköz segítségével pajzsmirigy izotóp szcintigráfiás vizsgálat végezhető, mely a fizikai eltérésekről ad felvilágosítást. A pajzsmirigy izotóp vizsgálata arra is választ ad, hogy a pajzsmirigy egy adott területének működése a többi területhez viszonyítva normális, fokozott vagy csökkent.

Abban a ritka esetben, amikor az orvos nem tudja eldönteni, hogy a probléma a pajzsmirigyben vagy az agyalapi mirigyben van-e, további vizsgálatokra is szükség lehet. Az egyik ilyen vizsgálat során tirotropin-felszabadító hormont fecskendeznek be vénásan, és megmérik a vérben a TSH-szintet, mely így az agyalapi mirigy válaszképességéről tájékoztat. Ha a pajzsmirigy daganatára van gyanú, biopsziára kerül sor. Ha medulláris karcinóma gyanúja áll fenn, akkor a vér kalcitonin szintjét is ellenőrzik, mivel ez a típusú daganat mindig termel kalcitonint.

A megjelenített fejezet alfejezetei: