Dr.Info - Hivatalos magyar egészségügyi tudakozó
Egészségügyi Minisztérium
Telefonos tudakozó elérhetősége:
Telefon: 06 40 DRINFO (06 40 374-636)
Hétköznap és hétvégén: 0-24 óráig
 
Kihez forduljon?Kihez forduljon?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gyógyszerek, segédeszközökGyógyszerek, segédeszközök
 
 
Egészségügyi tudástárEgészségügyi tudástár
 
 
 
 
 
 
 
KapcsolatKapcsolat
 
 
 
 
 
 
Közérdekű információk
Hogyan történik az anonimitás?
 
 
 
Érdekli az egészségügy?
Érdeklik egészségügyi ellátással kapcsolatos információk? Közérdekű információk rovatunkban témakörökbe rendezve megtalálja egészségüggyel kapcsolatos jogszabályok könnyen érthető összefoglalóit.
 
 
 
Betegség információkBetegség információk
Ezen az oldalon a kiválasztott találat teljes szövegét tekintheti meg. Ha nem találta meg teljes egészében a keresett információt, válasszon másik találatot a találati listából, hajtson végre újabb keresést vagy keressen tovább a tartalomjegyzéken keresztül.
MSD Orvosi kézikönyv a családban, Főszerkesztő: Mark H. Beers, MD
Kereséshez »    Tartalomjegyzékhez »

127. FEJEZET - Antibiotikum okozta vastagbélgyulladás

Az antibiotikum-szedése következtében kialakuló vastagbélgyulladást (kólitiszt) az antibiotikum hatására elszaporodó nem szokványos baktériumok okozzák.

Sok antibiotikum megbontja a bélben levő baktériumok típusainak és mennyiségének egyensúlyát. Emiatt egyes, betegséget okozó baktériumok elszaporodnak, és kiszorítanak más baktériumokat. A leggyakrabban túlszaporodó és fertőzést okozó baktérium a Clostridium difficile. Ez két olyan toxint termel, amelyek a vastagbél-nyálkahártyát károsíthatja.

Szinte minden antibiotikum kiválthatja a betegséget, leggyakrabban azonban a klindamicin, a penicillinek (pl. ampicillin) és a cefalosporinok (pl. cefalexin) felelősek. Az eritromicin, a szulfonamidok (pl. szulfametoxazol), a klóramfenikol, a tetraciklin és a kinolonok is sokszor okoznak vastagbélgyulladást.

AClostridium difficilefertőzés leggyakrabban az antibiotikum szájon át történő alkalmazásakor lép fel, de injekciós vagy intravénás használatnál is előfordul. Az antibiotikum okozta vastagbélgyulladás kialakulásának kockázata a korral emelkedik.


Kapcsolódó téma:   Amikor a CIostridium difficile által előidézett vastagbélgyulladást nem antibiotikumok okozzák »

Panaszok, tünetek

A tünetek általában még az antibiotikum szedése alatt jelentkeznek. A betegek egyharmadánál azonban a kezelés befejezése után 1-10 nappal lépnek csak fel, egyes pácienseknél pedig csak 6 héttel vagy annál is később jelentkeznek.

A tünetek a fertőzés fokától függően, az enyhén laza széklettől a véres hasmenésig, a hasi fájdalomig és a lázig terjednek. A legsúlyosabb esetekben életveszélyes kiszáradás, alacsony vérnyomás, toxikus megakolon Lásd még és a vastagbél átlyukadása (perforációja) léphet fel.


Kórisme

Az antibiotikum okozta bélgyulladás gyanúja akkor igazolódik, ha a székletmintában kimutatják aClostridium difficileáltal termelt toxinok egyikét. A toxin az enyhe betegségben szenvedők 20%-ában, míg a súlyos betegek 90%-ában található meg. Néha két-három székletmintára is szükség van a toxin azonosításához.

A betegséget a gyulladt vastagbél alsó szakaszának (szigmabélnek) szigmoidoszkópos (merev vagy hajlékony képalkotó eszköz segítségével végzett) vizsgálatával is azonosítani lehet. Kolonoszkóppal (hosszabb, hajlékony képalkotó eszközzel) a teljes vastagbél átvizsgálható, amennyiben a beteg terület a szigmoidoszkóppal már nem elérhető részeken van. Ezekre a vizsgálatokra azonban általában nincs szükség.


Kezelés

Ha a betegnél hasmenés lép fel az antibiotikus kezelés során, a gyógyszer adását azonnal leállítják, hacsak nem létfontosságú. A bél mozgását lassító szerek, például a difenoxilát, általában ellenjavalltak, meghosszabbítják ugyanis a betegséget azáltal, hogy a toxint tovább tartják a bélben. Az antibiotikum által kiváltott hasmenés, amennyiben nem alakultak ki szövődmények, 10-12 nappal a szedés abbahagyása után általában megszűnik. Ha ez bekövetkezik, további kezelés nem szükséges. Ha azonban fennmaradnak enyhe tünetek, a kolesztiramin hatásos lehet, valószínűleg azért, mert megköti a toxint.

A legtöbb súlyos esetben a metronidazol nevű antibiotikum hatékony aClostridium difficileellen. A vankomicint a legellenállóbb és legsúlyosabb esetek kezelésére tartják fenn. Az esetek 20%-ában a tünetek visszatérnek, ez esetben az antibiotikumos kezelést meg kell ismételni. Ha a hasmenés rendszeresen visszatér, hosszabb antibiotikumos kezelésre lehet szükség. Egyes esetekben szájon adott laktobacillus, vagy közvetlenül rektálisan bejuttatott bacteroides preparátummal próbálják visszaállítani a bélflórát, ezeket a kezeléseket azonban nem alkalmazzák rutinszerűen.

Nagyon ritkán a betegség olyan súlyos, hogy a beteget kórházba kell utalni, ahol intravénás folyadékot, elektrolitokat (pl. nátriumot, magnéziumot, kálciumot és káliumot), esetleg vérátömlesztéseket kap. Egyes esetekben életmentő beavatkozásként részleges ileostómiára (a vékonybél és a hasfalban vágott nyílás között kialakított kapcsolat, ami eltereli a székletet a vastagbél és a végbél felől), vagy a vastagbél teljes eltávolítására van szükség.