A leggyakrabban használt altatók közé tartoznak a nyugtatok, a minor trankvillánsok és a szorongáscsökkentők. A legtöbbjük biztonságosan szedhető, azonban hozzászokás esetén mindegyikük hatástalan lehet. Az altatók elhagyásakor elvonási tünetek léphetnek föl. Amennyiben a szert néhány napnál tovább szedték, az altató elhagyása az eredeti alvási probléma hirtelen romlását (rebound inszomnia) és a szorongás felerősödését vonhatja maga után. Ajánlatos a szer adagját lassan csökkenteni. A szedés teljes elhagyása hetekig tarthat.
A legtöbb altató receptköteles. Ennek az az oka, hogy ezekre a szerekre rá lehet szokni, függőség fejlődhet ki, és túladagolás is bekövetkezhet. Különösen idősek és légzési zavarokkal küszködő betegek esetében kockázatos az alkalmazásuk, ugyanis ezek a szerek gyakran csökkentik az agy légzőközpontjának a működését. Éberséget csökkentő hatásuk miatt a vezetés és a gépkezelés veszélyei fokozottak. Különösen veszélyes az alkohollal, opiátokkal, antihisztaminokkal vagy antidepresszív szerekkel való párosítás. A fenti szerek mindegyike álmosságot és légzéscsökkenést okoznak; kombinálva a szereket ezeknek a hatásoknak a veszélyei fokozottak.
A leggyakoribb, és legbiztonságosabb altatók a benzodiazepinek. Mivel a REM-alvás idejét nem csökkentik, nem csökkentik az álmokat. Néhány benzodiazepin a többinél tovább marad a szervezetben. Idősekben, akik nem képesek a szereket olyan gyorsan lebontani és kiválasztani, mint a fiatalok, nagyobb eséllyel lép fel aluszékonyság, elkent beszéd és emellett gyakrabban esnek el. Emiatt hosszú hatású benzodiazepinek: mint a klórdiazepoxid, a diazepám, a flurazepam és a nitrazepam adása idős betegeknél kerülendő.
Két hatékony, nem a benzodiazepinekhez tartozó altató a zopiklon és a zolpidem. Mindkettő rövid hatású. Az inszomniásokat anélkül segítik hozzá a jobb alváshoz, hogy az alvás normális ritmusát felborítanák. Úgy tűnik, ezeket a szereket az idősek is jól tolerálják.
Az egykor leggyakrabban szedett barbiturátok és a meprobamat nem olyan biztonságosak, mint a benzodiazepinek. A klorálhidrát viszonylag biztonságos, de hatása gyenge. A benzodiazepineknél jóval ritkábban alkalmazzák.
Néhány antidepresszív szer, pl. az amitriptilin jó hatású lehet depresszióhoz kapcsolódó alváshiányban és pánik rohamokhoz társuló kora reggeli ébredések esetén. Mellékhatásai, különösen időskorban kedvezőtlenek lehetnek.
A difenhidramin és a dimenhidrinát két olcsó, recept nélkül is beszerezhető szer, mellyel az enyhe, alkalmi alvási problémák kezelhetők. Mindazonáltal ezek a szerek fő hatásukat tekintve nem altatók, és - különösen idősekben - mellékhatásaik is lehetnek.
