2006. évi CXV. Törvény

Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról

 

4/2007. (I.22) Korm. rendelet

 

Egyes, az egészségügyet érintő korm. rendeleteknek a vizitdíj és a kórházi napidíj

bevezetésével kapcsolatos módosításáról

 

Az alábbi jogszabályt módosítja:

- 1997. évi LXXXIII. Tv (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló) Ebtv.

 

K i v o n a t

Hatályba lép: 2007. február 15.

 

A vizitdíj

 

18/A § (9)- (11) bek.

Összege: alkalmanként 300,- Ft/alkalom.

Emelt összegű vizitdíj: 600,- Ft/alkalom.

1.000,- Ft/alkalom.

 

18/A. § (10) bek. Ha a biztosított ugyanazon eü. szolgáltatónál 1 nap több járóbetegszakellátást

vesz igénybe, a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni.

 

18/a § (1) bek. A biztosított v i z i t d í j megfizetése mellett jogosult igénybe venni az alábbi

ellátásokat:

* háziorvosi ellátás

* fogászati ellátás

* járóbeteg-szakellátás.

 

18/A § (6) bek. Nem kell vizitdíjat fizetni:

 

- a külön jogszabályban meghatározott tartós orvosi kezelés (Korm. r. 1. sz. melléklet)

részét képező ellátásért:

• rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő betegek oki és tüneti kezelése,
• vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggő vizsgálatok,
• veleszületett vérzékenységben szenvedők ellátása,
• véradással összefüggő vizsgálatok,
• a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedők ellátása,
• cukorbetegek kezelése,
• szerv-és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek

gondozása,

• HIV fertőzöttek és AIDS betegek kezelése,
• súlyos pszichózisok (szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió,

súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése)

 

- ha kórházi napidíj megfizetésére köteles a biztosított,

- ha az adott naptári évben az általa igénybe vett fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásokért

összesen már 20 napnyi napidíjat fizetett,

- ha orvosi rehabilitációs ellátást vesz igénybe,

- ha az ellátás az Eütv. (56-74. §) szerint kötelező járványügyi intézkedés részét

képezi,

- az ellátás az Eütv. (228-232 §) szerint katasztrófa-egészségügyi ellátás részét képezi,

- az ellátás keretében a biztosított külön jogszabályban meghatározott népegészségügyi

célú, célzott szűrővizsgálatot vesz igénybe,

- az ellátás külön jsz. szerinti terhesgondozás, ill. szülés és gyermekágyas anya

gondozásának részét képezi,

- a biztosított az ellátás igénybevételekor a 18. életévét még nem töltötte be, (akkor

sem, ha a fekvőbeteg-gyógyintézetben történő tartózkodása során tölti be a 18

életévét)

- fogvatartott személynek,

- az Eütv. szerinti sürgős szükség esetén nyújtott külön jsz. szerinti ellátásokért.

(52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet- ld a lap alján!!!)

az ellátás :

• sürgősségi vagy kötelező gyógykezelésnek minősül,

• az alperes fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése bírósági döntés esetében

szükséges

• a terhelt elmeállapotának pszichiátriai fekvőbeteg gyógyintézetben történő

megfigyelése bírói döntés alapján szükséges

 

- az ellátás igénybevétele során a biztosított elhalálozott,

- azt a biztosított a külön jsz. alapján a hajléktalanok ellátására létrehozott és

finanszírozott háziorvosnál, valamint az általa kiállított beutaló alapján bármely más

eü. szolgáltatónál veszi igénybe.

 

18/A § (7) bek. Az eü. szolgáltató szabályzatában mentesítheti az általa nyújtott ellátásokért

fizetendő vizitdíj, kórházi napidíj fizetésének kötelezettsége alól az általa munkavégzésre

irányuló jogviszony keretében – kivéve a megbízási jogviszonyt- foglalkoztatott dolgozót.

 

18/A § (8) bek. A biztosított emelt összegű vizitdíj ellenében jogosult:

 

- a háziorvosi ellátásra, amennyiben:

* a biztosított kezdeményezése alapján az ellátás igénybevételére nem a rendelőben

kerül sor,

* a biztosított kezdeményezésére nem a bejelentett tartózkodási helye szerint területi

ellátásra kötelezett háziorvosánál kerül sor, ill. nem annál a háziorvosnál veszi igénybe az

ellátást, amelyikhez be van jelentkezve.

- az ügyeleti ellátásra, amennyiben annak igénybevételét nem indokolja a sürgős szükség

(Eütv.) (1.000,- Ft)

- a járóbeteg szakellátásra, amennyiben:

 

* azt más finanszírozott eü. szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló

orvos azt kezdeményezte,

* a biztosított a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi igénybe.

 

Vizitdíj visszatérítés

 

1./ A biztosítottnak a nyugtát, illetve a számlát össze kell gyűjtenie, ez szolgál

igazolásként a visszatérítésnél. A 21. alkalomtól fizetett vizitdíj összege a helyi

önkormányzatoktól visszaigényelhető. (A befizetett - nem emelt összegű - vizitdíj

visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint

illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél

terjesztheti elő legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül.)

 

Kórházi ellátás esetén viszont a 20. nap után egy adott évben egyáltalán nem kell fizetni. Az

emelt összegű vizitdíj nem visszaigényelhető, de beszámít a 20 alkalomba. (20 alkalmat

háziorvosi ellátások - ideértve a fogászati alapellátást is - és járóbeteg-szakellátások -

ideértve a fogászati szakellátást is - tekintetében külön-külön kell figyelembe venni.

 

Egy alkalom alatt minden, orvos és beteg között megvalósuló gyógyító vagy diagnosztikai

célú találkozást érteni kell. Alkalom alatt kell érteni az egészségügyi szakdolgozó által a

betegen végzett diagnosztikai célú ellátást is.

 

Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell külön vizitdíjat fizetni az orvos által rendelt

 

a) injekciós, infúziós kúráért,

b) kötözésért,

c) fürdőgyógyászati ellátás részét képező kezelésért,

d) gyógytorna kezelésért,

e) fizikotherápiás kezelésért,

 

amennyiben azt nem orvos végzi.

 

2./ Az egészségügyi szolgáltató visszatéríti a biztosított részére a biztosított által előre

befizetett vizitdíjat, amennyiben a biztosított az ellátást nem vette igénybe.

 

Az 1./ pont szerinti kérelemhez csatolni kell

 

a) az adott naptári évben igénybe vett ellátásokért fizetett vizitdíjakról kiállított, a vizitdíj visszaigénylésre feljogosító nyugtát, illetve számlát, valamint

b) a visszaigényelt vizitdíjak befizetését igazoló nyugtát, illetve számlát.

A kérelemben meg kell jelölni, hogy a biztosított a vizitdíj összegének visszatérítését postai

úton vagy az illetékes önkormányzatnál történő személyes átvétel útján igényli.

Szóbeli kérelem esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. §-ának (1) bekezdése alapján

készített jegyzőkönyvnek a Ket. 39. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a kérelemhez csatolt dokumentumok jegyzékét és a visszaigényelt összeg megjelölését.

 

 

A jegyző a kérelem tárgyában 15 napon belül, amennyiben a kérelemnek helyt ad,

egyszerűsített határozatban dönt.

Amennyiben a jegyző a határidőn belül nem hoz határozatot a biztosítottat megilleti a

kérelemben igényelt összeg, amit a megállapított határidő lejártától számított 15 napon belül a

jegyző folyósít a jogosult részére.

 

A jegyző a helyben szokásos módon közzéteszi annak a havonta legalább egy naptári napnak

a megjelölését, amelyen a nála ügyfélfogadási időben a biztosított által személyesen

előterjesztett kérelem tárgyában - ha az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad - azonnal

dönt és gondoskodik a visszaigényelt összeg készpénzben történő azonnali kifizetéséről,

amennyiben az ügyfél fellebbezési jogáról lemondott.

 

Amennyiben a biztosított kérelmében a visszaigényelt összeg készpénzben történő kifizetését

kéri, úgy azt a jegyző a meghatározott vagy általa a helyben szokásos módon közzétett más

időpontban legalább havonta egy alkalommal köteles biztosítani.

 

A jegyző a kérelemhez csatolt nyugták, illetve számlák közül a vizitdíj visszaigényléséhez

szükséges összeg befizetését igazolókat visszaküldi a kérelmezőnek. A kérelem alapján

visszafizetett összeg befizetését igazoló nyugtákat, illetve számlákat csatolni kell az

ügyirathoz.

A jegyző vizitdíjjal kapcsolatos döntésével szembeni fellebbezést az Egészségbiztosítási

Felügyelet bírálja el.

 

A visszaigénylésre irányuló eljárás illeték- és költségmentes.

 

18.§ (11) bek. A biztosított (vagy képviselője) az elszámolási nyilatkozat minkét

példányának aláírásával igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette,

melynek egyik példányát a biztosítottnak át kell adni.

 

Ha a biztosított nem akarja aláírni az elszámolási nyilatkozatot, annak pótlását a bíróságtól

lehet kérni.

Az egészségügyi szolgáltató két tanú által aláírt nyilatkozattal igazolhatja, hogy az

elszámolási nyilatkozatot

a) a biztosított - előzetesen be nem jelentett - távozása miatt, vagy

b) a biztosított állapota miatt

 

nem tudta aláírattatni a biztosítottal, és azt a biztosított helyett külön jogszabályban foglaltak

szerint aláírásra jogosult személy sem írta alá.

 

A díjfizetésről szóló tájékoztatót jól látható helyen, kötelezően ki kell függeszteni.

 

A tájékoztató tartalma:

 

- a fizetendő vizitdíj és kórházi napidíj mértéke,

- a fizetés lehetséges módjai, a mentességi kártyák megnevezése,

- a fizetés helye.

 

 

A fizetés módja

 

A vizitdíjat az ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni. Amennyiben a

biztosított ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz

igénybe, a vizitdíjat az első ellátás igénybevételének megkezdéséig kell befizetni, és a

befizetésről a nyugtát, illetve számlát is ekkor kell kiállítani.

 

A fizetési lehetőségről az Intézmények külön szabályzatban rendelkezik.

 

Fizetési lehetőségek:

 - készpénz,

 - vizitbérlettel (A finanszírozott egészségügyi szolgáltató kizárólag az általa nyújtott

ellátások igénybevételére jogosító vizitbérletet bocsáthat ki. (lsd. 4/2007. korm. rend.)

 - egészség-és önsegélyező pénztárak által kibocsátott kártya,

 - mentességi kártya,

 - vizitdíj automata által kiadott bizonylat, (Amennyiben a biztosított a vizitdíjat, illetve kórházi napidíjat automatán keresztül fizeti be, az egészségügyi szolgáltató nem köteles további nyugta kiállítására.)

 - készpénz-helyettesítő kártya (bankkártya és elektronikus pénz)

 - egyéb készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

 

A vizitdíjról, a kórházi napidíjról kiállított nyugta, illetve számla tartalmazza legalább

a) annak megjelölését, hogy az adott bizonylat számlának vagy nyugtának minősül,

b) az egészségügyi szolgáltató megnevezését, címét,

c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő nevét és TAJ-számát,

d) a megfizetett összeget,

e) a befizetés alábbi jogcímének megjelölését:

ea) háziorvosi vizitdíj (ideértve a fogorvosi alapellátásért fizetett vizitdíjat),

eb) szakorvosi vizitdíj vagy

ec) kórházi napidíj,

f) a fizetés módját,

g) a teljesítés időpontját,

h) a számla, illetve nyugta sorszámát.

 

Számlát, illetve nyugtát két példányban kézzel vagy géppel kell kiállítani, a két példányból az egyik példányt a biztosított részére kell átadni, a másik példány az egészségügyi szolgáltató példánya. A géppel kiállított nyugtát, illetve számlát a kiállító személy kézjegyével ellátja.

 

Utazási utalványok

 

319/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított hitelezett utazási utalványok 2007. március 31-éig használhatók fel.

 

Az egészségügyi szolgáltatók a hitelezett utazási utalvány tömböket kötelesek 2007. január

31-éig annál a megyei egészségbiztosítási pénztárnál leadni, ahol átvették.

 

 

52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet

A sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról

 

Kivonat

 

Sürgős szükség körébe tartozó szolgáltatás:

(Az 1997. évi LXXXIII. Tv (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló) Ebtv.18/A. § (6)

bek. f) pontjának, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bek c)pontjának alkalmazásában)

 

Minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészség károsító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig – végeznek.

 

Az Ebtv. 23. §-a d) és e) pontjának alkalmazásában a minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet a mellékletben meghatározott, az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében fekvőbeteg-ellátás keretében végeznek, a diagnózis felállításától a tisztázott kórállapot első alkalommal történő szakszerű ellátásáig.

 

 

Sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségek (melléklet)

 

 - Életet veszélyeztető, vagy maradandó egészség károsodás veszélyével járó (külső vagy belső) vérzés

 - Átmeneti keringés és/vagy légzés leállással járó állapotok (Pl. embólia, Adams-Stockes-

Morgagni szindróma, syncope, fulladások, életet veszélyeztető ritmuszavarok, klinikai halál állapota)

 - Életveszélyes endokrin- és anyagcsere állapotok, a folyadék- és ionháztartás életveszélyes zavarai

 - Központi idegrendszeri kompresszió veszélyével járó kórképek (Pl. agyödéma, fejfájás, szédülés, tumor, gyulladás, fejlődési rendellenesség, trauma)

 - Eszméletlen állapotok

 - Status epilepticus és tüneti görcsrohamok

 - Hirtelen fellépő látás zavar, látásvesztés, „vörösszem”, szemsérülés

 - Szepszis

 - Magas halálozású, vagy súlyos szövődmények kialakulásának veszélyével járó hirtelen

fellépő, vagy progrediáló, nem-sebészeti betegségek és érkatasztrófák ellátása

 - Szülés, koraszülés, lepény leválás, súlyos terhességi toxémia, eclampsia újszülött ellátása,

akut nőgyógyászati vérzés

 - Sokk megelőző és sokkos állapotok, életveszélyes allergiás és anaphylaxiás állapotok, szisztémás és poliszisztémás autoimmun betegségek krízis-állapotai

 - Az immunrendszer fokozott, vagy kóros működésén, illetve a csontvelői vérsejtképzés elégtelenségén alapuló heveny vérsejt hiány-állapot

 - Veleszületett, vagy szerzett véralvadási zavar alapján létrejövő heveny életveszély

 - Akut légzési elégtelenség, légút szűkület (Pl. gége-ödéma, asthmás roham, idegentest, fulladás)

 - Mérgezések

 - Akut hasi katasztrófák és azok képében jelentkező, nagy fájdalommal, görcsökkel járó kórképek (Pl. bélelzáródás, appendicitis, perforatio, méhen kívüli terhesség, petefészek cysta megrepedése, tuboovarialis tályog, kocsánycsavarodott cysta, kizárt sérv, epegörcs, vesegörcs, vérvizelés)

 - Égés-fagyás (III.–IV. fokú és nagy kiterjedésű I–II. fokú, és/vagy az életminőség szempontjából különösen veszélyeztetett testtájat vagy a légutakat érintő)

 - Elsődleges sebellátás

 - Testüregek (koponya, mellkas, has) és parenchymás szervek (szív, tüd_, lép, máj, vese) sérülése

 - Compartement szindrómák

 - Nyílt törések és decollement sérülések

 - Amputációk, (replantációs lehetőségekkel vagy azok nélkül)

 - Súlyos medence gyűrű törések

 - Politraumatizáció, többszörös sérülések

 - Búvár balesetek, magassági betegség, keszon betegség, barotrauma

 - Áramütés, elektrotrauma

 - Hõ- és hideg ártalom, kihűlés, hypothermia, hyperthermia, napszúrás, hőguta

 - Súlyos akut sugárártalom és sugárbetegség

 - Öngyilkossági kísérlet és szándék, mentális állapottal összefüggõ közvetlen veszélyeztetõ állapot

 - Heveny pszichés zavarok, pszichózisok

 - Infektológiai kórképek, melyek önmagukban vagy szövõdményeik révén az életet veszélyeztetõ állapotot idéznek elõ.

 

Sürgős szükség fennállása esetén a vizitdíjat az ellátás igénybevételét követően kell befizetni, amennyiben díjfizetés nélkül nem vehető igénybe az ellátás.